Mozgásérzékelővel keresnék az idegen életet

exobolygó
A kutatók szerint a parányi mozgásérzékelő segítségével az eltérő kémiai felépítésű életet is meg lehet találni. Persze ehhez az idegen világokról származó mintákra lenne szükség
Vágólapra másolva!
Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételű organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan műszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre. 
Vágólapra másolva!

Az eszköz érzékelője tulajdonképpen egy 200 mikron hosszúságú konzol. A vizsgálni kívánt mintákat erre a tartószerkezetre helyezik, majd egy mozgásérzékelő lézer szkenner letapogatja a felületet. Ha a földönkívüli talajmintában megbúvó mikroba akár csak egy parányit is megmoccan, a nagy érzékenységű konzol vele mozdul, amit a lézer érzékelni fog. A kutatók szerint a módszer sikere azon alapszik, hogy az élet jelének egyik legfőbb jellemzője – függetlenül attól, hogy földi, vagy földön kívüli – a mozgás. „Még a legparányibb mikroorganizmusok is végeznek rezgőmozgást az anyagcsere-folyamatok során” – emelték ki a készüléket megalkotó svájci EPFL (Ecole Polytechnique Federale de Lausanne) intézet kutatói.

A kutatók szerint a parányi mozgásérzékelő segítségével az eltérő kémiai felépítésű életet is meg lehet találni. Persze ehhez az idegen világokról származó mintákra lenne szükség Forrás: Nasa/Jpl-Caltech/T. Pyle

A találmány természetesen nem csupán az űrkutatásban, hanem az orvostudományban is hasznosítható. Például vizsgálni lehet vele, hogy egy új fejlesztésű gyógyszer elpusztította-e a rákos sejteket, vagy a kórokozó baktériumokat. „A rendszer nagy előnye, hogy abszolút kémiamentes” – mondta Giovanni Dietler, az intézet egyik kutatója.

Dietler és kollégái eddig sikeresen tesztelték a rendszert baktériumokon, élesztőn, valamint élő egér és emberi sejteken, sőt még az intézet körüli talajból és folyóból hozott mintákon is. Az eszköznek minden esetben sikerült detektálnia a sejteknél a már előzőleg említett rezgőmozgást. Amikor a sejteket megölték, a jel is megszűnt létezni.

Egyelőre nem tudni, mennyire fogja a NASA-t, vagy az ESA-t érdekelni a fejlesztés, azonban ha az űrügynökségek el is vetik az ötletet, a gyógyszerkutatásokban hasznos lehet a mozgásérzékelő találmány. Az eredményeket a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című szakfolyóiratban publikálták.