Noha az emberi leszármazási vonalnak egyedüli túlélője a modern ember (Homo sapiens), egykor más hominidák is járkáltak a bolygó felszínén. A valaha Ázsiában is előfordult kihalt emberi vonalak képviselői közé tartoztak a modern ember legközelebbi letűnt rokonai, a Neander-völgyiek, a gyenyiszovaiak, a modern emberek legvalószínűbb őse, a Homo erectus, valamint az Indonéziában élt, hobbitszerű H. florensis.
A kutatók most Tajvanon fedeztek fel újabb ősi emberi fosszíliát – egy alsó állkapocs majdnem teljes jobb felét, primitív jellegű fogakkal.
Az ősmaradványt egy halászháló húzta a felszínre a Penghu-csatornából, nagyjából 60-120 méteres mélységből. Ez a hely mintegy 25 kilométerre fekszik Tajvan nyugati partvidékétől. A csatorna az ázsiai szárazföld része volt a legutóbbi jégkorszak idején, amikor a mainál jóval alacsonyabban, majd 100 méterrel mélyebben állt a világtenger szintje.
A később Penghu-1-nek elnevezett ősmaradványt az inkognitóban maradt halász adta el egy helyi régiségkereskedésnek. A leletet a kereskedőtől egy tajvani gyűjtő birtokába került, aki a Tajvani Nemzeti Múzeumnak adományozta a fosszíliát, miután a kutatók felismerték a kövület jelentőségét.
A Penghu-1 nyomelemeinek elemzése arra utal, hogy ez az emberféle valószínűleg 10 000–190 000 éve élt. Az állkapocs és a fogak szokatlanul primitívnek bizonyulnak ehhez az időszakhoz képest, - nyilatkozták a kutatók.
A pleisztocén-időszak (2,6 millió – 11 700 éve) folyamán az emberek állkapcsa és fogai kisebbekké váltak, de a Tajvanról származó új ősmaradvány nagyobbnak és robusztusabbnak tűnik, mint a Jáváról és Észak-Kínából származó idősebb Homo erectus maradványok.
A kutatók szerint a Penghu-1 legjobban egy 400 000 éves fosszíliához hasonlít, amely Dél-Kínából került elő mintegy 950 kilométerre a Penghu-csatornától. A szakemberek azt állítják, hogy ezek az ősmaradványok együtt az ősi emberek egy különálló csoportját alkotják, bár figyelmeztetnek arra, hogy egyelőre nincs elég bizonyítékuk, hogy kijelentsék, ez új fajnak tekinthető-e vagy sem.
„A csontváz más részeire is szükség lenne, hogy meghatározzuk a lelet egyediségét” – mondta a Live Science-nek Kaifu Yousuke, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a Japán Nemzeti Természettudományi Múzeum paleoantropológusa. „A faj kérdését csak ezután lehet érdemlegesen megvitatni.”
Az új lelet arra utal, hogy Ázsiában több különálló csoportja élt egy időben az ősi embereknek, és ezek fejlettsége eltért egymástól.
„Azután 50 000-40 000 éve elterjedt ezen a vidéken a modern ember, és átvette az addig itt élő különféle emberfélék helyét” – mondta Kaifu. „Ez az összetett és izgalmas történet teljesen eltér attól, amit még az iskolában tanultam.”