Az eredmények a Parkinson-kór és a demencia kutatását is előbbre vihetik a szakemberek szerint. A fore bennszülöttek génjeiben rezisztencia alakult ki a szivacsos agyvelőgyulladáshoz hasonló, prion okozta betegséggel szemben, amelyet kurunak hívnak.
A kuru leginkább rituális kannibalizmussal terjedt: a törzs tagjai a temetéseken megették rokonaik agyvelejét.
A kannibalizmus a törzsnél nagy kurujárványt idézett elő, amely az 1950-es évek végén a populáció két százalékának halálát okozta. A rituális kannibalizmus felszámolásával a kuru is eltűnt.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban brit és pápua új-guineai tudósok azt írták, hogy azonosították a prionrezisztencia speciális génjét, és azt találták, hogy a gén a Creutzfeldt-Jakob-szindróma (CJD) más változatai ellen is véd.
"Ez a darwini evolúcióelmélet szembeszökő emberi példája, a prionbetegség okozta járvány miatt egyetlen genetikai változás terjedt el, amely teljes védelmet nyújtott a végzetes demencia ellen" - hangsúlyozta John Collinge, a University of London College ideggyógyászati tanszékének munkatársa, a tanulmány társzerzője.
A prionok az agy gyakran halállal végződő betegségeit okozzák, emberben a CJD-t, juhoknál súrlókórt, marháknál szivacsos agyvelőgyulladást (BSE) idéznek elő, ritkán az emberi demencia is a számlájukra írható. A tudósok szerint ezen betegségek kialakulásának folyamata - amelyben a prionfehérjék alakot váltanak, és összetapadva agyat károsító polimereket formálnak – hasonló ahhoz, ami a demenciás, Alzheimer-kóros, Parkinson-kóros és más idegrendszert sújtó betegeknél végbemegy.