Az Indonéz Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság ma közétett nyilatkozata szerint
műszaki meghibásodás, illetve a gépszemélyzet nem megfelelő reagálása okozta
az Air Asia Surabaya –Szingapúr között közlekedő QZ 8501 számú járatának 2014. december 28-án történt katasztrófáját.
A vizsgálati jelentés szerint a gép fedélzeti repülésirányító számítógépes rendszerében egy hibás, megrepedt forrasztás okozott zavart. Az avionikában zavart okozó hibára, pontosabban az annak következtében fellépett helyzetre a pilóták nem megfelelően reagáltak, és nem tudták visszaszerezni az irányítást a gép felett.
Az Airbus átesett, és
több mint 10 ezer méteres magasságból a tengerbe zuhant.
Hasonló oksági folyamat játszódott le az Air France, Rio de Janeiro és Párizs között közlekedő AF 447-es járatának 2009. június 1-én bekövetkezett balesetében is.
Itt az egyik Pitot-cső (külső sebességmérő műszer) befagyása miatt kezdett téves adatokat feldolgozni a repülésirányító rendszer, és a pilóták nem megfelelő reagálása miatt az Airbus A330-as gép szintén átesett. A QZ 8501-es járat katasztrófája volt az első halálos áldozatokat követelő baleset az Air Asia fennállása alatt.
A balesetet szenvedett Airbus A320-216 típusú gép viszonylag újnak számított, első felszállását 2008. szeptember 25-én hajtotta végre, és az év októberében állt szolgálatba az Indonesia Air Asia légitársaságnál.
A gép a baleset bekövetkezéséig 23 000 órát töltött a levegőben,
és alig másfél hónappal a tragédia előtt, 2014. november 14-én esett át az utolsó műszaki átvizsgáláson.
A gépparancsnok, Iriyanto kapitány, volt katonai pilóta 6100 óra, még a francia elsőtiszt, Rémi Emmanuel Plesel 2 275 repült órával rendelkezett.
A légitársaságnál mindkét hajózó tapasztalt és rutinos repülő hírében állt.
2014 december 28-án, amikor QZ 8501-es járat Pulau Belitang szigetétől 175 kilométerre délkeletre , 10 000 méter repülési magasságon haladt, a személyzet engedélyt kért az irányítástól, hogy FL 380-ra emelkedhessen.
( A repülési szakzsargonban az FL -flight level, repülési szint – a mellérendelt számmal a repülési magasságot adja meg, jelen esetben a 380 azaz 38 ezer láb, 11 600 méteres repülési magasságot jelent.)
Az emelkedésre a gép irányvonalát keresztező zivatarfront miatt kértek engedélyt. Rögtön ezután, helyi idő szerint reggel 6:17-kor megszakadt a géppel az összeköttetés.
A balesetet sem a 7 fős személyzet, sem pedig a 155 utas nem élte túl.
Eleinte azt feltételezték, hogy a térségben uralkodó kedvezőtlen időjárási körülmények okozhatták a balesetet, most azonban bebizonyosodott, hogy nem ez állt a tragédia hátterében.