Páratlanul szép félig hím, félig nőstény pillangót találtak

2015.01.12. 20:11

Ritka, félig hím, félig nőstény pillangót fedeztek fel egy lepkekiállításon Philadelphiában.

A szokatlan küllemű rovar Chris Johnson nyugalmazott vegyészmérnöknek szúrt szemet, aki önkéntesként segédkezett a tárlaton, s felfigyelt a Malajziából, Pinang szigetéről hozott bábból éppen kikelő pillangóra.

A tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó Lexias pardalis lepke jobb oldalán a két szárny barna színű volt, amelyeket sárga és fehér pettyek tarkítottak. Színezetük, ahogyan nagyobb méretük is, a faj nőstényeire jellemző. Különbözőképp festett a pillangó bal fele, ahol a szárnyak kisebbek és sötétebbek voltak, a hímekre jellemző "spriccelt" zöld, kék és bíbor mintázattal - olvasható a LiveScience hírportálon.

A félig hím, félig nőstény Lexias pardalisForrás: Isa Betancourt/ANSP

 

A szakemberek igazolták a vegyészmérnök megfigyelését, megállapítva, hogy a günandromorfia jelenségéről van szó. Ivari kétalakúság miatt a günandromorfia gyakori a lepkéknél, de előfordul például madaraknál vagy rákoknál, főleg homároknál. A jelenség nem tévesztendő össze a hermafroditizmussal, amikor egy élőlény mind női, mind hím ivarszervekkel rendelkezik, de külső megjelenésében csak az egyik nem jellegzetességeit tükrözi. A günandromorfia az embrionális fejlődés korai szakaszában alakul ki, amikor sejtosztódáskor a nemi kromoszómák nem válnak szét. Ennek eredményeként az állat egyes sejtjeinek a hímekre, másokénak a nőstényekre jellemző a genotípusa.

Hogyan jönnek létre günandromorf rovarok?
Ecetmuslicáknál a mechanizmus jól ismert. Akárcsak az ember, ők is a jól ismert ivari kromoszómákkal (gonoszómákkal) rendelkeznek: a nőstények XX-szel, a hímek XY-nal. Utóbbiaknál előfordulhat, hogy az Y kromoszóma hiányzik (X0), ilyenkor egyetlen X kromoszómát hordozó hímeket kapunk, amelyek életképesek ugyan, de nemzőképtelenek (az Y kromoszóma tartalmazza azokat a géneket, amelyek a hímivarsejt-termelésért felelnek).  Ecetmuslicáknál a günandromorfia annak a következménye, hogy a nőstény zigóta (XX) osztódása során az egyik X kromoszóma elveszik. Az így létrejövő (X0) sejtből hím jellegű szövetek fognak fejlődni.

 

Egy günandromorf élőlény mutathat kétoldali szimmetriát, azaz lehet egy hím és egy nőstény oldala, vagy lehet mozaikos, ebben az esetben az ivarok nem különülnek el ilyen világosan. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK