Megoldhatták a tüzérségi sokk százéves rejtélyét

Francia katonák egy Saint-Jean-D'Ormont melletti lövészárokban, 1915-ben

Méhsejtszerű elrendeződést mutatnak a robbantásos támadásokat túlélt veterán katonák károsodott idegrostjai – állítják amerikai kutatók. Az eredmények arra a százéves rejtélyre is  rávilágíthatnak, hogy miért is szenvedett úgynevezett tüzérségi sokkban sok baka az első világháború idején. 

Vassilis Koliatsos, a Johns Hopkins Orvosi Egyetem neurológusprofesszora és kollégái az Acta Neuropathologica Communications című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat. Állításuk szerint a robbanások ereje olyan rejtett sérüléseket okoz a katonák agyában, amelyek szerepet játszanak a későbbi pszichológiai és szociális problémák kialakulásában.

Az eredmények alapján a szakemberek úgy gondolják, az első világháború során gyakori „tüzérségi szindróma” konkrét okát sikerült megfejteni. „Ez az első alkalom, hogy a modern patológiai diagnosztika eszközeivel vizsgáltunk egy százéves problémát” – emelte ki a kutatás jelentőségét Koliatsos.

„Shell Shock”

Az első világháború közepétől a frontvonalak megmerevedtek, a központi hatalmak és az antant katonái hosszú időre a lövészárkokban ragadtak, ahonnan folyamatos tüzérségi támadásokkal próbálták kirobbantani egymást. Az ostromok során rengetegen meghaltak, azoknál pedig, akik látszólag sérülés nélkül megúszták a pusztítást, nagyon gyakran kognitív és pszichológiai problémák léptek fel. Ezek leginkább a folyamatos rángatózásban, beszédzavarban, szorongásban nyilvánultak meg. Az alábbi megrázó felvételen több ilyen szimptómát is megfigyelhetünk.

A korabeli orvostudomány – mely tüzérségi sokknak (shell shock) keresztelte el a jelenséget – nem tudott mit kezdeni a problémával, sőt előfordult, hogy az ebben szenvedő katonákat gyávaság és dezertálás vádjával katonai törvényszék elé állították. Az állapotot hivatalosan 1917-től ismerik el, innentől kezdve többek között pihentetéssel, masszázzsal vagy elektrosokk-terápiával próbálták újra harcképessé tenni a traumatizáltakat. A tüzérségi sokk kifejezést ma már nem használják, a rendellenesség – melyet robbantás által kiváltott traumás agysérülésnek (blast induced traumatic brain injury) neveztek át – azonban nagyon is létezik, és megfigyelhető sok Afganisztánt és Irakot megjárt, pokolgépes merényletet túlélt veteránnál.

Egyedi sérülések

A kutatásban öt olyan amerikai veteránt tanulmányoztak, akik túléltek legalább egy robbantásos merényletet, de később másmilyen okból kifolyólag meghaltak. Közülük hárman metadontúladagolásban, egy ember fejlövésből adódó sérülésben, egy pedig szervi rendellenességek miatt vesztette életét. Az ő agyukat 24 másik elhunyt agyával vetették össze, utóbbiak jellemzően közlekedési balesetek, drogtúladagolások és szívinfarktusok áldozatai voltak.

A vizsgálat során a kutatók egy molekuláris jelölőanyaggal követték nyomon az amiloid prekurzor fehérjét (APP), mely normális körülmények között hosszú idegsejtnyúlványokon (axonokon) keresztül jut egyik idegsejtből a másikba. Ha ezek az axonok sérülnek, az APP és más fehérjék nem fognak tudni kijutni az idegsejtnyúlványból, és ezzel duzzadást idéznek elő. A duzzanatok alakja és mérete a sérülés típusától függően eltérő lehet: közlekedési balesetek áldozatainál nagy és körte alakú, metadontúladagolásban elhunytaknál viszont jóval kisebb.

Az idegsejtnyúlványok elváltozásai mikroszkópos felvételen: balra a közlekedési balesetek áldozatainál megfigyelt nagy, körteszerű duzzanat, középen a robbanásos sérülteknél tapasztalható közepes méretű duzzanat, jobbra a drogtúladagolások áldozatainak apró elváltozásai figyelhetők meg Forrás: Courtesy of Vassilis Koliatsos

A korábbi agysérülésre utaló nyomok

„Az öt elhunyt veterán közül négynek az agyában az axonok megnagyobbodásai közepes méretűek, valamint körte alakúak voltak, és gyakran méhsejtalakzatba rendeződtek a vérerek mellé. Ezt a mintázatot más agysérülteknél még nem figyeltük meg” – mondta Koliatsos.

Ami egyértelművé vált: az elhunyt katonák agya nem mutatta az úgynevezett punch-drunk szindróma jeleit. Ez a neurodegeneratív betegség elsősorban a visszavonult profi bokszolóknál figyelhető meg, és a nagy erejű ismétlődő ütések hatására alakul ki. Jelen voltak azonban a sérült axonok mellett úgynevezett mikrogliasejtek. Ezek tulajdonképpen olyan falósejtek, melyek a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedéseiben jutnak szerephez, feladatuk, hogy az agyat ért sérülések esetén eltávolítják a károsodott idegsejteket.

Forrás: AFP/Frantz Adam

„A robbanásokat túlélőknél ilyen mikrogliasejteket találtunk pontosan az abnormális alakú idegsejt-nyúlványok mellett. Az agyi gyulladások kialakulása lassú folyamat, így a mikrogliasejtek nincsenek jelen a drogtúladagolások áldozatainál. Ez arra enged következtetni, hogy az ebben meghalt veteránoknak korábban keletkezett agysérüléseik lehettek” – magyarázta Koliatsos.

A végrehajtó funkciókat vezérlő agyterületet érintették

Az elhalálozott katonáknál tapasztalt elváltozások több helyen jelen voltak, így a homloklebenyben is. Ez az agyterület vezérli a döntéshozatalt, a memóriát, a gondolkodást és más végrehajtó funkciókat. Az elváltozások valószínűleg azoknak a robbanás során elszakadt idegrostoknak a maradványai lehetnek, melyek idővel lassan elhaltak. Egy másik elgondolás szerint az axonokat csak meggyengítette az erős lökéshullám, és később szakadtak el ütés vagy drogtúladagolás hatására.

A robbantásos támadások túlélőit kezelő orvosok gyakran tapasztalják a depresszió, a poszttraumás stressz, a függőség, valamint az alkalmazkodási zavarok jeleit ezeknél a katonáknál. „Ezeknek a veteránoknak az élete nagyon nehéz” – mondta Koliatsos. „Fontos megérteni, hogy az említett kihívások legalább egy részének neurológiai alapjai vannak.”