Múmiaálarcban fedezték fel a legrégebbi evangélium töredéket

Jézus tanítványai között. Követői közül Máté, Márk, Lukács és János a négy evangelista

Az eddig ismert legkorábbi, Márk evangéliumából származó újszövetségi szövegtöredéket fedeztek fel kanadai kutatók, egy egyiptomi, papiruszból készített halotti maszkon.

Nem várt relikvia a múmiaálarcban

Az eddig ismert legrégebbi evangéliumi szövegek a Kr. u. II. századra datálódnak. Az I. századi evangélium töredék eredetileg papiruszlapra íródott szöveg része volt. „ A most felfedezett I. századi töredék egyike annak a több száz szövegtöredéknek, amelyet új technika alkalmazásával sikerült felfedezni a papirusz alapanyagú halotti maszkon” – nyilatkozta Craig Evans, az Acadia Divinity College (Wolfville, Új-Skócia, Kanada) professzora.

Jézus tanítványai között. Követői közül Máté, Márk, Lukács és János lett a négy evangelista Forrás: wikimedia.org

Egyelőre még nem publikálták az új és érdekes felfedezést, de Craig Evans a Live Science-nek elmondta, hogy az írástöredék korát radiokarbon C14 módszerrel határozták meg, és az eredmények alapján majdnem bizonyosnak látszik, hogy az evangéliumtöredék az I. században, még 90 előtt keletkezett. A szövegelemzések alapján a szöveg a négy evangélista egyike, Márk evangéliumából származhat.

Ókori iratokból készült halotti maszkok

Egyiptomban a mumifikált és halotti gyolcsba csavart holttestek arcát halotti maszkkal takarták le. Amíg a fáraók és főemberek halotti maszkjai színaranyból készültek, addig a kevésbé tehetős közemberek maszkjainak ragasztott papirusz volt az alapanyaga.

Az egyiptomi papiruszból készített múmiaálarc, amelyben felfedezték Márk evangéliumának töredékét Forrás: Craig Evans/Acadia Divinity College

A több rétegből álló, fejet formáló és kézzel festett maszkok elkészítéséhez, gyakran felhasználták a fölöslegessé vált, vagy megrongálódott, papirusztekercsre írt szövegek alapanyagát. Ez a magyarázata, hogy a maszkok anyagában egykori irattöredékek is fellelhetők. Az elmúlt időszakban a kutatók olyan technikát fejlesztettek ki, amellyel elkülöníthetők az egymásra préselt papiruszlapok.

Csak a fáraók maszkjai készültek színaranyból, a közembereké leginkább csak ragasztott papiruszból Forrás: wikimedia.org

Egyes szakemberek azonban attól tartanak, hogy a szövegvadászat helyrehozhatatlan károsodást okoz a múmiaálarcokban, ezért vitatják ezt a fajta kutatási módszert. Így többek között Paul Barford archeológus, valamint Roberta Mazza, a University of Manchester docense blogbejegyzésben fejezték ki aggodalmukat.

Arameusul írták, ógörög nyelven lett ismert

Az evangélisták, Máté, Márk, Lukács és János írták az Újszövetségben olvasható négy kanonizált evangéliumot. Az evangélium (jelentése örömhír) Jézus által hirdetett üzenet, amelyet a keresztény hagyományban az evangélisták isteni sugalmazásként foglaltak írásba. „Minden okunk megvan azt hinni, hogy az első, eredeti írások a keletkezésük után 100 évvel, vagy később már nem léteztek, és a szövegek másolatról-másolatra terjedve maradtak fenn, és közben valószínűleg változtak is.” – nyilatkozta Craig Evans professzor a Live Science-nek.

Márk evangelista szimbólumával, az oroszlánnal egy pravoszláv ikonon Forrás: wikimedia.org

A fennmaradt korai evangéliumi szövegek ógörög nyelven íródtak, noha az eredeti, az evangélistáktól származó szövegnek bizonyosan nem ez volt a nyelvezete. Pápiász, II. századi hieropoliszi püspök és keresztény gondolkodó szerint, az evangéliumok eredetileg az ókori Palesztina területén használatos arámi nyelven íródtak. Bizonyosnak látszik, hogy az evangéliumok ógörög nyelvű átiratai az I. század végén keletkeztek. Iréneusz korai keresztény bölcselő írja, hogy a legelső nem héber, vagy arámi, hanem görög nyelvű fordítás Rómában, Péter és Pál tanításainak és egyházalapítása idején, Néró császár uralkodása alatt készült.