Egyre szebb képek érkeznek a legnagyobb törpebolygóról

Ceres törpebolygó, vízgőz
Fantáziarajz a kisbolygóövben keringő Ceresről
Vágólapra másolva!
Másfél hónap múlva eléri küldetése második célpontját, a Ceres kisbolygót a NASA Dawn űrszondája. A Ceres a legnagyobb égitest a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben.
Vágólapra másolva!

Minél több információt begyűjteni a kisbolygóöv két legnagyobb objektumáról, a Vestáról és a Ceresről. Ez a 2007 szeptemberében indult Dawn-űrszonda tudományos célja. A két égitest azért érdekes, mert a kis- és törpebolygók fejlődéstörténete arról szolgáltat adatokat, hogy milyen viszonyok között alakult ki a Naprendszer.

A Dawn űrszonda feldolgozatlan fotója 383 ezer kilométeres távolságból készült a Ceresről Forrás: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA/PSI

A Vestát már 2011 októberében megközelítette az űrszonda, 2015 február-márciusában pedig a Ceres van soron. Az enyhén összelapult alakú Ceres a legnagyobb törpebolygó a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben.

Animáció a január 13-án készült Ceres-felvételekből Forrás: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA/PSI

Következnek a közelképek

Az űrszonda január 13-án készített friss fotókat a Ceresről. A kissé elmosódott felvételek elsősorban navigációs célra készültek 383 ezer kilométeres távolságból. A képeken azért így is kivehetők a Ceres kráterei.

Január végére viszont már a Hubble űrtávcső képeinél is nagyobb felbontású felvételeket fog szolgáltatni a Dawn, ahogy 5900, 1300, majd 690 kilométerre közelíti meg a törpebolygót.

Meglepő gőzkitörések

A Cerest egy szicíliai csillagász, Guiseppe Piazzi fedezte fel 1801-ben. Átmérője 950 kilométer, ami egyharmada a Holdénak. Eleinte bolygónak minősítették, de évek során kiderült, hogy csak egyike a Marson túl elhelyezkedő kisbolygóöv objektumainak. Felszínét vízjég borítja.

2014-ben jelentették be az Európai Űrügynökség, az ESA kutatói, hogy a Ceresen időről időre vízgőz tör fel a vastag jég alól. Ezt nagyjából így lehet elképzelni:

Fantáziarajz a Ceresről Forrás: ESA/ATG medialab

A kitöréseknek két oka lehet. Az első szerint ez akkor következik be, amikor a kisbolyó a legközelebb kerül a Naphoz, a másik szerint folyékony víz lehet a jég alatt, amely gejzírek kürtőjén át tör a felszínre.

A kérdésekre valószínűleg választ adnak a Dawn szolgáltatta adatok a kisbolygó tömegéről, sűrűségéről, belső szerkezetéről, forgási jellemzőiről, krátereinek jellegzetességeiről. A szonda öt hónapon át tartózkodik a törpebolygó közelében.

Ekkora a Ceres a Földhöz és a Holdhoz képest Forrás: wikimedia.org