Csúnya lávafoltot kapott Izland

A lávamező 2014 szeptemberében

Már több mint egy köbkilométer láva terül el az izlandi Bárdarbunga vulkán közelében. Ekkora bazaltfolyás utoljára 1783-1784-ben fordult elő a szigeten, amikor a Laki-kitörés miatt a lakosság egyötöde meghalt. 

Ha Izlandot egy széles emberi fejnek képzeljük el, akkor egy feltűnő, feketés szépségpöttyöt fedezhetünk fel az arcon. A műholdképeken is kiválóan látható folt az a lávamező, amelyet a Bárdarbunga vulkán csendes, de korántsem veszélytelen kitörése hozott létre az utóbbi hét hónap folyamán.

Így néz ki Izland most az űrből. A Holuhraun lávamező a fotó közepétől jobbra látható Forrás: NASA/MODIS

Akkora, mint egy kisváros

A lenti, egészen friss műholdképen kiválóan látszik, miért is olyan feltűnő a folt az űrből. Egy 84 négyzetkilométeres lávamezőről van szó, területe akkora, mint Mosonmagyaróváré.

Az úgynevezett hamisszínes felvételen a vízgőz és a kén-dioxid fehér színű, a friss láva narancssárga, az új bazaltrétegek pedig feketék. A láva a mező nyugati részén a legfeltűnőbb, ahol az olvadt kőzet a Jökulsá á Fjöllum folyóval találkozik. A kitörés azért nem veszélytelen, mert például a kén-dioxid-koncentráció októberben Rejkjavíkban átlépte az egészségügyi határértéket.

A Holuhraun-lávamező 2015. január 3-án. A felvétel három hullámhosszon, a rövidhullámú és a közeli infravörös, valamint a vörös hullámhosszon készült a Landsat 8 műhold Operational Land Imager egységével Forrás: NASA Earth Observatory

Így hízott a lávamező

Ezt a felvételt szintén a Landsat 8 készítette 2014. szeptember 6-án. A fotón jól látható, hogy mekkorára növekedett a mező, de nem ez az egyetlen érdekesség. Szeptemberben az olvadt kőzet nagyobb része még a felszínen folyt, négy hónap elteltével, januárban már friss bazalt fedi a lávacsatornát:

Szeptemberben így nézett ki a lávamező Forrás: NASA Earth Observatory

Milyen vastag?

A repülőgépes felderítéssel végzett mérések szerint a mező keleti része átlagosan tíz méter vastag, a középrésznek tizenkét méter, míg a nyugati résznek tizennégy méter a vastagsága az Izlandi Földtudományi Intézet (IES) számításai szerint. Eddig 1,1 köbkilométer láva került a felszínre kilenc-húsz kilométeres mélységből.

Mikor lehet vége?

A kitörés a Bárdarbunga kráterétől 45 kilométerre zajlik a Holuhraun lávamezőn. Az izlandi geológusok mérései szerint a kalderában korábban napi 80 centiméterrel, jelenleg napi 25 centiméterrel ülepedik a magma, azaz mostanság kevesebb olvadt kőzet kerül a felszínre.

A csendesedés másik jele, hogy ősszel még naponta pattantak ki legalább 5-ös erősségű rengések a környéken, manapság csak hetente fordul elő ilyesmi. Karácsonyig összesen kétszáz rengést detektáltak.

A lávamező 2014 szeptemberében Forrás: AFP/Bernard Meric

John Stevenson, az Edinburghi Egyetem vulkanológusa ahhoz hasonlította a jelenséget, mint amikor egy kifogyó aeroszolos palackból egyre lassabban áramlik a hajlakk vagy a festék, és ezzel párhuzamosan egyre lassabban ürül ki a palack. Az IES egyik geológusa, Ármann Höskuldsson még decemberben azt nyilatkozta, hogy a láva még éveken át folyhat a Holuhraunon.