A halál fekete ruhás zsoldosai

2015.01.26. 21:33

Hetven éve, hogy a náci népirtás szimbólumává lett auschwitz-birkenaui koncentrációs és megsemmisítő tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg alakulatai felszabadították. Kik és miért határozták el a történelemben addig még soha nem látott méretű, iparszerűen kivitelezett tömeges emberirtást? Kik voltak a végrehajtók és a felelősök? Évfordulós összeállításunkban azt a folyamatot igyekszünk bemutatni, amely egy alulról jött és meg nem értett, a bécsi bohémvilágban bolyongó osztrák fiatalember sértődött antiszemitizmusából a világtörténelem legnagyobb tervszerű népirtásába torkollott.

A „Harcom” és a fantomok

A hatalmas küldetéstudattal és mindenre elszánt fanatizmussal rendelkező Adolf Hitlert, az első világháború poklát megjárt frontkatonát 1919-ben még senki sem ismerte. Hitler Németország bukásának hátterében a zsidók, a kommunisták és a liberálisok aknamunkáját vélte felfedezni. Fanatikusan hitte, hogy a sors őt szemelte ki Németország felemelésére és ellenségeinek eltiprására.

Adolf Hitler már a Mein Kampf-ban politikai programjává tette a zsidóüldözéstForrás: wikimedia.org

Az 1923. novemberi elvetélt hatalomátvételi kísérlet, az úgynevezett müncheni sörpuccs után, a landsbergi börtönben papírra vetett Mein Kampf-ban fogalmazta meg azt az alapvetést, amely képletesen lefektette az Auschwitzig vezető síneket is. Hitler az 1925-ben befejezett művében a zsidóságot Németország és az "árja faj" elleni világméretű összeesküvés szervezőinek minősítette, akiket ki kell űzni az ország politikai és kulturális életéből.

A Mein Kampf 1925-ös első kiadásaForrás: wikimedia.org

Noha a Mein Kampf nem ír direkt módon a zsidóság elpusztításáról, de hogy milyen sorsot is szánt nekik ténylegesen a nemzetiszocializmus feltörekvő vezére, az már 1922-ben világosan kiderült. Joseph Hell újságírónak ugyanis Hitler bizalmasan és kertelés nélkül kijelentette: „Ha hatalomra jutok, az első dolgom a zsidók megsemmisítése lesz.”

A Madagaszkár-tervtől az első gettókig

1933. január 30-ai kancellárrá kinevezése után Hitler szinte azonnal hozzáfog a németországi zsidóság jogfosztásához. Ennek első lépéseként, még 1933-ban a zsidókat kitiltották a közszférából, és eltiltották őket számos foglalkozás, így többek között a jogászi, az orvosi és a mezőgazdász szakmák gyakorlásától.

Hitler kancellárrá történt kinevezése után azonnal hozzáfogott a zsidóság jogfosztását szolgáló törvények megalkotásáhozForrás: wikimedia.org

Az 1935-ben kihirdetett nürnbergi törvényekkel pedig megfosztották őket állampolgárságuktól, faji alapon definiálták, hogy kit kell zsidónak tekinteni, és törvényileg megtiltották a vegyes házasságkötést. A náci adminisztráció ekkoriban elsősorban még a tömeges emigrálásra akarta rákényszeríteni a zsidókat. Hitler „Madagaszkár-terve” a zsidóság Madagaszkárra telepítésének lehetőségét fontolgatta, de ez kivitelezhetetlennek bizonyult. A párizsi merénylet (egy zsidó fiatalember megölt egy német diplomatát) után szervezetten kirobbantott 1938. november 9-i „Kristallnacht” volt az első országos pogrom, amelynek következtében közel 30 000 zsidót hurcoltak koncentrációs táborba.

Lengyelország lerohanása után megkezdődött a zsidóság gettókba telepítéseForrás: wikimedia.org

A kristályéjszaka – és különösen a második világháború 1939. szeptember elsejei kirobbanása – után alapvetően megváltozott a náci Németország zsidópolitikája. Ekkor, 1939 őszén a náci állam belbiztonsági erőszakszerveit integráló Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitsamt, RSHA) kegyetlenül ambiciózus – és még Heinrich Himmler fekete rendje, az SS köreiben is félt – Reinhard Heydrich fogalmazta meg a zsidóság területi elkülönítésének politikáját.

Gyermek foglyok AuschwitzbanForrás: wikimedia.org

Heydrich javaslatára először Lengyelországban, a nagyvárosokban alakították ki a gettókat. A cél a zsidóság vasúti csomópontok közelébe koncentrálása volt, hogy innen később a keleti területekre hurcolhassák őket kényszermunkára.

A haláltáborok természetrajza

Az első, a dachaui tábor már 1933 márciusában fogadta a foglyokat. A náci hatalom első néhány évében gombamód szaporodó kisebb-nagyobb táborok  elsősorban a náci párt politikai ellenlábasai,  a szociáldemokraták, kommunisták és a polgári ellenzék, valamint a náci ideológia szerint veszélyes elemek, a homoszexuálisok és az értelmi fogyatékos emberek, illetve köztörvényes bűnözők gyűjtőhelye volt.

Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője 1936-ban a koncentrációs táborok felügyeletét is a szervezetébe integráltaForrás: wikimedia.org

A koncentrációs táborok egészen 1936-ig nem álltak egységes irányítás alatt, a Herman Göring vezette belügyminisztérium, az SD és az SA egyaránt működtetett saját táborokat. A jelentéktelen megjelenésű, de rendkívül céltudatos és Hitler bizalmát élvező Heinrich Himmler, aki az eredetileg Hitler testőrszázadát alkotó maroknyi SS-ből szívós munkával a Harmadik Birodalom legbefolyásosabb és legfélelmetesebb szervezetét építette fel, elérte, hogy 1936-tól a koncentrációs táborok az SS fennhatósága alá kerüljenek.

Theodor Eicke, a koncentrációs táborok felügyelőjeForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az SS szervezetén belül külön egység, a halálfejes SS vette át a táborok őrzését és felügyeletét. A koncentrációs táborok felügyelője, Theodor Eicke SS Obergruppenführer (altábornagy) – aki a dachaui tábor első parancsnoka volt – dolgozta ki azt a rendkívül szigorú magatartási és büntetési, valamint kegyetlen fenyítési módokat tartalmazó szabályzatot, amelyet valamennyi koncentrációs tábor egységesen alkalmazott.

Az auschwitzi láger kapuja a hírhedt "a munka szabaddá tesz" felirattalForrás: wikimedia.org

A táborok közül a koncentrációs lágerekben elsősorban a hadiipar és más nagy cégek javára dolgoztatták a foglyokat, ezzel szemben a későbbi megsemmisítő táborokban a munkára alkalmasnak tartott embereket végkimerülésig dolgoztatták, a „haszontalannak” ítélteket pedig tervszerűen legyilkolták.

Reinhard Heydrich, a halál angyala

A Gestapo, a biztonsági szolgálat és az elhárítás szervezeti összevonásával jött létre a Birodalmi Biztonsági Főhivatal, amelynek élére Himmler az egyik legfanatikusabb és legkíméletlenebb nácit, Reinhard Heydrichet nevezte ki.

Heydrichtől még az SS berkein belül is rettegtekForrás: wikimedia.org

Az 1939-ben megalapított RSHA, illetve személy szerint Heydrich közvetlen irányítása alá kerültek ezzel a zsidóügyek is. A hivatal IV-B-4 zsidóügyi osztálya élére az az Adolf Eichmann SS Obersturmbannführer (alezredes) került, aki az 1942-es wannsee-i konferencia után megszervezte és irányította az európai zsidóság koncentrációs, illetve megsemmisítőtáborokba hurcolását.

Adolf Eichmann szervezte és felügyelte az európai zsidóság deportálását. Legnagyobb akciója a magyar vidéki zsidóság Auschwitzba deportálása voltForrás: wikimedia.org

Külföldi akciói során Eichmann egyébként Magyarországon tartózkodott a legtovább. 1944. május 15. és július 11. között stábja a magyar királyi csendőrség és közigazgatás hathatós közreműködésével összesen 437 402 magyar zsidót deportált, kilencven százalékukat Auschwitz-Birkenauba.

A birkenaui megsemmisítőtábor bejárataForrás:wikimedia.org

Az RSHA által kidolgozott új zsidópolitika jegyében 1940 és 1943 között a megszállt területek zsidó származású lakosságát az erre a célra kiépített lágerekbe deportálták, és 1942-től megkezdődött a haláltáborokba hurcoltak szervezett megsemmisítése.

Wannsee: a nagyüzemi emberirtás képletes startpisztolya

Az európai zsidóság szervezett és tervszerű kiirtásának kezdetét a Reinhard Heydrich által 1942. január 20-ra összehívott, és a berlini wannsee-i kastélyban megtartott konferenciához köthetjük. A meghívottak előtt Heydrich nem kertelt, kijelentette, hogy a Führer elhatározta a „zsidókérdés végső megoldását” (Endlösung). A zsidók keletre lesznek telepítve, ahol halálra fogják őket dolgoztatni, azok, akik mégis túlélnék mindezt, külön „kezelésben” részesülnek.

Foglyok, akik megérték a felszabadulástForrás: wikimedia.org

Mindenki értette, hogy miről van szó, mi is az Endlösung mélyebb értelme. Az értekezleten ott volt Eichmann, és pontosan tudta, hogy mi lesz a feladata. A wannsee-i elvek gyakorlatba ültetése sem váratott sokat magára. 1939. november elsejével a dél-lengyelországi Oswiecim-et – Lengyelország nagy részével együtt – a birodalomhoz csatolták, és ettől kezdve Auschwitzként emlegették.

Teljes üzemben a halálgyár

Már a rá következő évben megkezdték a tábor kiépítését egy, az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből fennmaradt laktanya bázisán. Auschwitz-Birkenau végül is három fő és 40-50 kisebb táborból állt össze, és a halál hatalmas komplexumává nőtte ki magát. Auschwitz I. volt a láger együttes adminisztratív központja, amelynek szovjet és lengyel hadifoglyok voltak az első kényszerlakói. Auschwitz II., azaz Birkenau volt a megsemmisítőtábor, amelyet 1941 októberében kezdtek el építeni. Eredetileg 50 ezer ember befogadására terveztek, de végül 200 ezer foglyot zsúfoltak itt össze. A birkenaui tábor területén épült az első gázkamra is.

Az egyik felrobbantott krematórium romjai BirkenaubanForrás: wikimedia.org

Auschwitz III., vagy másik nevén a morowitzi koncentrációs tábor az IG Farben konszern műgumit előállító Buna-Werke gyárának volt a munkatábora. 1940. május 4-én Rudolf Höss SS Obersturmbannführert nevezték ki Auschwitz parancsnokának. Höss rendkívül becsvágyó náci volt, elhatározta, hogy az auschwitzi komplexum lesz a birodalom legjobban szervezett lágere.

Auschwitzba érkezett magyar zsidók szelekcióra várnakForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1941 júniusában Himmler magához rendelte Hösst, és közölte vele, hogy a Führer elhatározta az európai zsidóság teljes kiirtását. Az SS Reichsführer közölte továbbá azt is, hogy ennek helyszínéül Auschwitzot szemelte ki, és mindezt a legsúlyosabb következmények terhe alatt kell titokban tartani a külvilág előtt. Höss szeretett volna minél jobban megfelelni főnöke elvárásának.

 

Rudolf Höss, Auschwitz első táborparancsnokaForrás: wikimedia.org

Treblinkában tanulmányozta az első gázkamrát, és az ott tapasztaltak alapján Auschwitz-Birkenauban, kísérleti jelleggel, egy tízszer nagyobb gázkamrát építtetett. Megtalálta az emberirtás leghatékonyabb szerét is, a Zyklon B-nek nevezett kristályos hidrogén-cianid vegyület formájában, amelyet eredetileg rágcsálóirtásra fejlesztettek ki. Az új „technikát” 1941 szeptemberében próbáltatta ki először a birkenaui 11. blokkban. A gázkamrában végrehajtott első kísérlet 850 szovjet és lengyel hadifogoly életébe került. Höss 1943. december 1-jéig tartó táborparancsnoksága alatt Birkenau területén négy gázkamra és négy krematórium épült.

Ilyen látvány fogadta a náci koncentrációs táborokat felszabadító szövetséges csapatokatForrás: wikimedia.org

Höss büszke volt arra, hogy egy-egy blokkban akár 2000 emberrel is végezhetnek egyszerre. Rudolf Höss a leváltása után még egyszer visszakerült Auschwitzba, 1944 májusa és júliusa között a Magyarországról beérkező zsidótranszportok megsemmisítését felügyelte.

A pokol sötét bugyrai

Az auschwitzi lágerben a becslések szerint 1,2–1,6 millió ember vesztette életét, köztük több mint 400 ezer magyar zsidó is. A náci hatalmi hierarchia, élén a tanáros modorú Heinrich Himmler SS birodalmi vezetővel hozzávetőleg 5,5 millió zsidó, 2 millió szovjet, 2 millió lengyel, több százezer politikai fogoly, homoszexuális, és 200 ezer cigány nemzetiségű ember haláláért felel.

Forrás: Roland Fischer/Roland Fischer

Auschwitz 1945. január 27-i felszabadítása véget vetett a felfoghatatlan lidércnyomásnak, de az általa ejtett sebek talán sohasem fognak teljesen begyógyulni.