Újabb tetoválások mélyítik tovább a jégember rejtélyét

Valahogy így nézhetett ki élőben a jégember

A híres múmia testén talált újabb tetoválásnyomok további vitákat kavarhatnak azok rendeltetéséről. Ha bebizonyosodik, hogy kezdetleges akupunktúrás kezelés nyomairól van szó, akkor az alpesi ősember technikája több ezer évvel megelőzhette a hagyományos kínai gyógyászatot.

Ötzit, a jégembert valószínűleg mindenki ismeri. A körülbelül 5300 éves gleccsermúmia – melyet 1991-ben Olaszország és Ausztria határán, az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében fedeztek fel - a kora rézkor idejéből származik.

Övé a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. Annyira jól megőrződött a jég fogságában, hogy rögtön a megtalálása után több tetoválás nyomát is felfedezték rajta. A testrajzok rendeltetéséről azonban azóta is parázs viták zajlanak.

Valahogy így nézhetett ki élőben a jégember Forrás: Thilo Parg

Multispektrális fényképezés

Az Európai Kutatási Akadémia (EURAC) kutatói a napokban jelentették be, hogy befejezték a híres jégember testének teljes feltérképezését. A feladat nem volt egyszerű: a tetoválások kékesfekete szénporral készültek, az elmúlt évszázadok során a múmia bőre azonban sötétebbé vált, ez pedig a szabad szem számára elhomályosította a testdíszeket. Annak érdekében, hogy a test rongálódása nélkül újra láthatóvá váljanak a minták, a kutatócsoport úgynevezett multispektrális fényképezést használt, vagyis több szögből, különböző hullámhossztartományokban lefotózta a tetemet.

61 tetoválás

A szakértők az eljárással összesen 61 tetoválást találtak, többségük 0,7-4 centiméter hosszúságú, párhuzamos elrendezésű vonal. A jobb térden és a bal bokán két, kereszt alakú varrást is észrevettek. Amíg a legtöbb rajzot a lábfej és a térd közötti területen fedezték fel, addig a leghosszabbakat a bal kéz csuklóján. Az ágyéki részen fellelhető tetoválásokat már korábban is megtalálták, és talán ezek látszódnak a legjobban az összes közül.

Az újonnan felfedezett tetoválások a mellkas jobb alsó részén helyezkednek el, és négy, 20-25 milliméter hosszúságú vonalból állnak.

A kérdés továbbra is nyitott

Kérdés, milyen célt szolgálhattak a testen fellelt vonalak? Korábban úgy gondolták, a tetoválásokkal a hát és ízületi fájdalmakat próbálták kezelni vagy diagnosztizálni. Más kutatások ennél is tovább mentek, és azt feltételezték, hogy a rovátkák egy kezdetleges akupunktúrás kezelés nyomai lehetnek. A mellkason azonosított új tetováláscsoport azonban látszólag cáfolja ezt az elképzelést, hiszen pozíciójukat tekintve közel sincsenek az ízületek mellett.

Ötzi ugyanakkor nem csupán mozgásszervi gyötrelmekkel küszködhetett. Olyan problémákat is azonosítottak nála, amelyek mellkasi fájdalmakat okozhatnak: epeköveket, parazitafertőzést és érszűkületet. A kutatók emiatt úgy vélik, továbbra sem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a tetoválások a gyógyítást szolgálták.

Az új eredmények fényében a szakértők abban reménykednek, hogy most közelebb kerültek az Ötzi rejtélyének megfejtéséhez.