A világtenger egyik legritkább teremtménye, a sajátos módon plankton-szűrögető életmódot folytató óriásszájú cápa tetemét mosta partra a víz, a Fülöp-szigeteken.

Harminckilenc év alatt hatvan

A rendkívül furcsa megjelenésű, mélyvízi életmódot folytató óriásszájú cápát (Megachasma pelagios) 1976 novemberében, a Hawaii-szigetek térségében fedezték fel. Évekbe telt, amíg pontosan sikerült tisztázni a faj rendszertani helyzetét, és rokonsági kapcsolatait. Ezért nem csoda, hogy tudományos leírására illetve taxonómiai besorolására is csak 1983-ban került sor, három nemzetközileg elismert halbiológus és porcoshal-kutató, Taylor, Compagno és Struhsaker munkája nyomán.

A most partra sodródott példány az eddig ismertté vált hatvanadik egyedForrás: Kate Ramos

A rendkívüli ritka hatalmas cápaféle (Selachimorpha) a heringcápa-alakúak rendjén belül (Lamniformes) egyedüli fajként alkot önálló nemzetséget, és családot (Megachasmidae) is egyben. Január 29-én, a fülöp-szigeteki Cebu-tartomány területén partra sodródott  4, 5 méter hosszú elpusztult példány kereken a 60. óriásszájú cápa, amely a felfedezése óta eltelt csaknem 40 év alatt ismertté vált.

Homályos mélységek láthatatlan lakója

A faj rendkívül ritka észlelhetősége a populáció alacsony egyedszámán kívül az óriásszájú cápa életmódjára vezethető vissza. A cápaféléken belül szokatlan megjelenésű méretes hal ugyanis a partoktól távoli mélyvizek, a nyílt óceán 200 és 1000 méter közötti tartományának, az úgynevezett bathypelágikus régiónak a lakója.

Az óriásszájú cápa az egyik legritkább tengerlakó, a partoktól távoli mélyvizek lakójaForrás: flmnh.ufl.edu

Az óriásszájú cápát túlnyomórészt szándékolatlan halászati fogások, illetve – a mostani esethez hasonlóan – elpusztult egyedek partra sodródott tetemei alapján ismeri a tudomány. Az óriásszájú cápa észlelések alapján bizonyosnak mondható hogy a faj kozmopolita, mert mindhárom, az atlanti, az indiai, és a pacifikus óceáni nagymedence víztömegéből is ismert. Mindössze három olyan eset dokumentált, amikor eleven példányt láttak búvárok a víz alatt, az első különleges találkozó még 1990-ben, a kaliforniai Santa Catalina sziget közelében történt.

A planktonevő óriás kozmopolita cápafaj, mindhárom óceánból ismert. Az óriáscápa elterjedtségét ábrázoló térképForrás: wikimedia.org

Az óriásszájú cápa nehéz megfigyelhetősége miatt szinte alig tudunk valamit az életmódjáról. A cápák világán belül szokatlan módon, a sziláscetekhez (Mysticeti) hasonlóan, plankton-szűrögető életmódot folytat. Az elpusztult példányok gyomortartalmának vizsgálata alapján megállapították, hogy az óriásszájú cápa fő táplálékát apró, mélytengeri rákfélék alkotják. Egyelőre még nem ismert, hogyan táplálkozik, egyes feltevések szerint a hatalmas, középállású (terminális) száj körül megtelepedett parányi világító paraziták fényével csalogatja a szája közelébe az apró rákok rajait.

Egy jámbor óriás

Méretét tekintve az óriásszájú cápa a nagy, illetve különösen nagyméretű cápafajokhoz tartozik. Más cápákhoz hasonlóan ennél a fajnál is a nőstények a nagyobbak, utóbbiak átlagos testhossza 5 -5,5 méter, a hímeké 4,4 és 5,3 méter közötti. ( A cápák teljes testhossza az orr csúcsától a farokúszó felső lebenyének csúcsáig mért hosszúság, centiméterben megadva.) Az eddig ismert legnagyobb egyed teljes testhossz 709 centiméter volt.

Az óriásszájú cápa méretarányát szemléltető makettForrás: animaltoyforum.com

Az óriásszájú cápa nem az egyetlen plankton evő; hasonló életmódot folytat a világtenger legnagyobb halfaja, az akár 18 méteres hosszúságot is elérő trópusi érdescápa (Rhincodon typus), valamint a hűvös víztömegeket kedvelő, nem sokkal kisebb, 10-12 méter hosszúra megnövő óriáscápa (Cetorhinus maximus) is. Életmódja miatt a fogazata visszafejlődött, az apró fogak kilenc sorban ülnek az állkapcsaiban. Hatalmas mérete ellenére az emberre nézve nem jelent semmilyen veszélyt, ezt jól bizonyítja az a néhány találkozó is, amely a jámbor óriás és búvárok között történt.