Hogyan találjuk meg a boldogságot a barátainkon keresztül? Megjósolhatjuk-e a jövőnket? Elkerülhetőek-e a katasztrófák? Hogyan tehetik a hálózatok jobbá egy ország gazdaságát vagy épp a politikai rendszerét? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ Birher Nándor és Bertalan Péter most megjelent könyvükben, a Hálózatokban. Minderről Jéki Gabriella kérdezte Bertalan Pétert, a könyv társszerzőjét.

A 21. század a komplex hálózati rendszerek évszázada. A hálózatelmélet új eszköz az emberiség kezében, amelyet megfelelően használva választ kaphatunk létünk és biztonságunk szempontjából releváns kérdéseinkre, legyen szó akár a rákkutatásról, vagy az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló eseményekről. Bertalan Péter intellektuális, gondolatébresztő utazást ígér azoknak, akik szeretnék megérteni a társadalmi folyamatok komplex kapcsolatrendszerét, és azokat az összefüggéseket, melyek mindennapjainkat meghatározzák, körülvesznek minket.

Miért van szükség hálózatokban való gondolkodásra?

A hálózatokban való elmélkedés teljesen átalakítja az ember gondolkodásmódját. Egyrészt szintézisre nevel, mondhatnám, hogy a rejtelmes varázsgömbbe nézésre, hiszen a titkok világa az emberiséget mindig is izgatta. Másrészt a hálózatoknak rejtett világuk van.

A hálózatoknak nincs egyszerűen felismerhető világukForrás: Destinationaware.com

Ez nem csak a természet-, hanem a társadalomtudományok területén is mutatja a makro és a mikrovilág végtelenségét. Gondoljunk a határok és vég nélküli makrokozmosz, vagy a vírusok és baktériumok világára! Ebből a szempontból az emberi történelem rejtelmessége is megtalálható a hálózattudomány területén.

Bertalan Péter a hálózati kapcsolatok kérdéskörét kutatjaForrás: Jéki Gabriella

A könyv arra tesz kísérletet, hogy a társadalomtudományok és a hálózat kapcsolatrendszerét bemutassa és bebizonyítsa. Megmutassa, hogy a hálózattudomány által másfajta, komplex integrált gondolkodásmódot, metodikát lehet, kicsit misszióként a közgondolkodásba apránként „aranyként” csepegtetni.

Hogyan válik a hálózatelmélet új eszközzé az emberiség kezében?

Úgy, hogy ha az oktatási rendszeren keresztül, aranycseppenként tesszük bele az emberek gondolkodásába, akkor az újító kreatív ember, az erre fogékony ifjúság sikeressé válhat mintegy 15-20 év múlva. És ezt valahol a középfokú oktatásban kell megteremteni, amire ez az új pradigma rendszer, a hálózatelmélet ragyogóan alkalmas. Hiszem, hogy Magyarország a tehetségein keresztül tud érvényesülni, és a 21. századi „kreatív versenyben” részt venni. Ma ugyanis a kreatív hálózatok kreatív versenye zajlik.

Valóban megjósolható a jövő? Miért jelent maga az „idő” egy új dimenziót?

A jövő megjósolhatósága egy érdekes filozófiai kérdés, de bizonyos dimenziói modellezhetőek. A múlt nem értelmezhető a jelen nélkül, a jelen nem értelmezhető a jövő nélkül. Ez a múlt-jelen-jövő hármas pillér forr össze egységbe.

Idehaza még újszerűek a könyv által feszegetett kérdésekForrás: Jéki Gabriella

A sikeres jövőt csak a sikeres múltértelmezéssel tudjuk elérni. A tér-idő dimenziót kell a helyére tenni, aminek folyamatát segíti a hálózatelmélet. Így működik a rák, a maffia, a titkosszolgálatok, sejtek, jogrendszerek, a modern nemzetbiztonság, csak néhány példát említve.

Örök kérdés, hogy képesek-e önállósodni a hálózatok?

A hálózatok innovációs és adaptációs képessége nagyon fontos. A hálózatok határozzák meg a hálózat alkotórészeinek mozgását vagy fordítva? A másik nagyon érdekes kérdés, hogy a hálózatok élnek-e, képesek-e önállósodni?

 

A másik izgalmas kérdés, hogy a hálózat képes-e teljesen önállósodniForrás: Mátrix

Mi általában emlékekkel rendelkező, tanuló hálózatokról beszélünk. A kérdés az, hogy a hálózat emléke - amit felfoghatunk ősi kollektív tudásként - jó hálózatokat eredményez vagy „rossz” hálózatokat? Esetleg a hálózatok saját logikájuk szerint neutrálisak?

Óriási filozófiai kérdés, hogy az első világégést az emberiségtől független hálózatok robbantották-e ki, vagy maga az ember? Újabb kutatások és titkos anyagok feltárása nyomán már tudjuk, hogy hiába voltak előre jósolhatóak az események, az emberiségtől független hálózatok elkezdtek élni a maguk törvényszerűségei szerint.

A kötetben megjelennek a kötelességek nélküli jogok illetve a költségek nélküli technológiák világa. Mennyire utópisztikus ez?

A Technopolisz Birher Nándor hasonlata, ami a technológia mindenhatóságáról szól. Mindenhatósága bizonyos esetekben nagyon jó: ilyenek a rákkutatás, génsebészet, nano- és biotechnológia. Ha viszont a Technopolisz védelme alatt álló nano és biohálózatok elszabadulnak, a Technopolisz elembertelenedik, és az ember a saját legyőzhetetlenségének rabjává válik, megittasul a győzelemtől, és istennek képzeli magát, akkor gondok adódnak.

"Óriási filozófiai kérdés, hogy az első világégést az emberiségtől független hálózatok robbantották-e ki, vagy maga az ember? "Forrás: Jéki Gabriella

A hálózatok képesek az önkorrekcióra, önmegsemmisítésre. És itt jön a kollektív hálózati tudás hálózatokat szabályozó ereje, illetve az emberiség számára rendelkezésére álló, kollektív tudás felszínre hozásának szerepe. Ha ez a kollektív tudás győz, kiegészülve a kollektív hálózati lelkiismerettel, akkor hiszek a rák, a vírus, az emberiséget állandóan rettegésben tartó időtlen veszélyek legyőzésében.

 Egyszer csak felbukkan a könyvben a boldogság terjedése, mint hálózat. A sikeresség mai definíciója ellentétben áll azzal a megállapítással, hogy a boldogságunkat nem a pénz, hanem a barátok és a család alakítják. Hogyan mutat túl az egyéneken a kommunikáció több lépés távolságon keresztül?

A boldogság és barátság a legjobb hálózatképzők, párhuzamosan léteznek. Aki önzetlenül rendelkezik barátokkal, az erős kapcsolatokat épít ki, amelyek védenek, ha jól körbevannak bástyázva gyenge kapcsolatokkal. Az okos, intelligens tudomány nagyon alkalmas erős barátságokra és hálózatképző tényezők kiépítésére.

Szignifikánsan nagyobb az esély az egyéni boldogságra, ha közvetlen környezetünkben kiegyensúlyozott emberek élnekForrás: Jéki Gabriella

Minden ember a világban maximum hat lépés távolságban van. Ebből három szignifikánsan hat ránk. A hálózat társadalmat formáló működésének egyik első jele a boldogság terjedése volt. Az érzelmekről kiderült, hogy nem csak barátok közti közvetlen, hanem túlmutatva az egyénen is képesek hatást kifejteni. Egy felmérés szerint 15 százalékkalkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy boldogok vagyunk, ha van olyan közvelten kapcsolatunk, aki szintén boldog. A barátunk barátjának boldogsága 10 százalékos mértékkel növeli a mi boldogságunk valószínűségét, a barátunk barátjának a barátja pedig 6százalékkal.

Itt jön az egyik kedvenc mondatom a könyvből: “A hálózatok segítenek, hogy ne legyünk magányosak”. Hogyan?

Ez egy tételmondat. Az egész életünk egy dinamikusan fejlődő hálózati rendszer. Egyszer a hálózat közepében vagyunk, máskor a saját mikrohálózatunkban létezünk. Gyakran a saját magunk által alkotott hálózaton kívül találjuk magunkat, és akkor meg kell változtatni a körülöttünk létező hálózat dinamikáját. Ha ezt nem tudjuk intelligensen, kreatívan, látszólag néha az önmagunk hálózati státuszát feladva megtenni, akkor elmagányosodhatunk.

Az emberi kapcsolatok bonyolult rendszerében hogyan jut a nőknek társadalomalkotó szerep?

A hölgyek hálózatalkotó szerepe nagyon fontos. Rájuk jellemző az empátia, emóció, aprólékosság, így a hálózati finomhangolásban van szerepük. A férfiak azt hiszik, hogy évezredek óta ők mozgatják a hálózatokat, pedig a hálózatok tökéletesítése, az apró hálózati rezgések előrejelzése, és néha a hálózatok intelligens befolyásolása, a nagy rengések levezetése, előrejelzése, tompítása a nőkre vár. Ez mikrotól a makróig igaz.

A társadalmi problémák gyökereit is a hálózatok segítségével keresik. Hogyan érhető el a társadalmi rendszerek hálózati működésének stabilizálása?

A társadalmi problémák gyökerei orvosolhatók a hálózatokkal. Vannak alaphálózati standardok és szabályok, amiket nem lehet megkérdőjelezni. Ezek biztosíthatják a hálózatok stabilitását, az erős és gyenge kapcsolatok megfelelő arányának működését. Ilyen a barátság és a tolerancia is.

Egész életünket a hálózatok rendszerében éljük leForrás: Wikimedia Commons

Az összefogás és együttműködés a társadalmi problémák, konfliktusok kezeléséhez is elengedhetetlen. A hálózatok titkos kódrendszerét és rejtelmes erejét lehet használni a jó cél érdekében. Ez a kezünkben lévő éles fegyver, ami akár intelligens manipulációként is bevethető. Ahhoz, hogy 6-7 milliárd ember élni tudjon egy időben a bolygónkon igazán kifinomult hálózati koordinációra van szükség. Ez evolúciós szükségszerűség.

Miként alkalmazható a hálózatelmélet a most előtérbe került olyan nemzetközi konfliktusok kezelésére, mint például az ukrán válság, a közel-keleti események vagy a világ egyre több helyszínén felbukkanó terrortámadások?

A médiában, a sajtóban napvilágot látó hírek tévútra csalhatnak, ha nem érzékeljük az események mögötti folyamatok, hálózatok valóságát. Vannak azonban olyan hálózati modellek, amelyek ragyogóan alkalmazhatóak a nemzetközi konfliktusokra. Új tudományos kérdés, hogy mennyire jelezhetők előre megjósolhatóak előre a társadalmi kataklizmák.

"A hálózatok képesek az önkorrekcióra, önmegsemmisítésre."Forrás: Jéki Gabriella

Lehet előrejelezni, trendeket mutatni, modellezni, diagrammokat gyártani, de nincs száz százalékosság. Ha a hálózati modellekben kialakul a szinergiarendszer, és a modellt megfelelő arányban alátámasztják a számszerűsíthető adatok, akkor egy jó használható tudományos úton járunk.

A gazdaságban tudatos hálózatokat fedezhetünk fel. Ezeket ugyanazok a belső kölcsönhatások érik: idő, kölcsönös függőség, komplexitás, szubjektív értelmezés. Miként lehet ennek tükrében sikeres egy vállalkozás Magyarországon?

Hiszek a tudatos hálózatokban, nem csak a gazdaság területén, hanem minden virtuális területen. Hiszen a hálózatok tértől és időtől független, de mégis modellezhető tényezők. Például a politikai, gazdasági hálózatok.

Minél innovatívabb, nyitottabb, és minél több kapcsolódási pontja van egy hálózatnak, annál sikeresebb. Fontos a „nyer-nyer játszmára” épülő kapcsolatépítés, ahol az egyik legfontosabb tényező a hálózati biztonság. Akkor lehet - nem csak Magyarországon, hanem mindenhol - sikeres egy vállalkozás, ha erre az elvre nyitott.

Melyek azok az összefüggések, melyek meghatározzák a mindennapjainkat?

A hétköznapokat a kapcsolati és mozgási mintázat határozza meg. Megfigyelhetőek, lekövethetőek, térképezhetőek vagyunk: merre mozgunk, kihez kapcsolódunk. Egy előre elrendelt hálózati pályát futunk be, bár ezt nehezen hiszik el az emberek. Pedig a testünkhöz hasonlóan van egy társadalmi rezgésünk: egy bizonyos hálózati rezgési amplitúdó. Így modellezhető előre az emberi élet is.

Milyenek ma a kapcsolati hálóink? Nem túl biztatóan úgy fogalmazott, hogy az ember a saját pókhálójába kavarodott bele…

A 21. század embere egy olyan pókhoz hasonlítható, ami a saját hálójába gabalyodott bele. Önmagához képest a pókháló a legerősebb anyag.

"A hálózatokban való elmélkedés teljesen átalakítja az ember gondolkodásmódját"Forrás:Jéki Gabriella

A kapcsolati hálóink általunk determináltak és én hiszek a hálózati önsorsrontásban. A mai kapcsolati hálóink mikro szinten olyanok, amilyenné mi formáljuk őket: milyen embereket választunk barátoknak, mibe ruházunk bele (kreatív tőke, művészeti hálózatok, tudás). Ehhez kell a már említett hálózati intelligencia. Hogy lássuk, a kollektív hálózati tudás által kijelölt pályaívünket hol és milyen módon futjuk be. Itt van maguknak a hálózatoknak, a hálózatok tanulásának és tanításának, és aktorainak felelőssége.

Milyen tervekkel rendelkezik a jövőre nézve?

Kutatótársaimmal egy újabb kötet megjelentetését tervezzük, remélhetőleg új aspektusból közelítünk meg egy nem szokványos témát. Ez most minden időmet és energiámat leköti.