Brit veteránok kutatnak Waterloo titkai után

2015.02.16. 11:23

Bár a waterlooi csatáról szinte mindent tudunk, eddig még nem végeztek átfogó feltárást arról, hogy milyen régészeti leleteket rejthet a föld a világhíres ütközet helyszínén. A Waterloo Uncovered projekt most erre szeretne rávilágítani.

Pontatlan és meghamisított papírok

A Waterloo Uncovered egy olyan páratlan kezdeményezés, amely a híres csata  200. évfordulója alkalmából  kezd hozzá a helyszín archeológiai feltárásához.

A skót gárda lovasrohama a waterlooi ütközetben, a világtörténelem egyik leghíresebb csatájábanForrás: Wikimedia Commons

A történelem egyik leghíresebb ütközetével kapcsolatban eddig még sohasem végeztek átfogó régészeti feltárást, az események rekonstruálásában csupán a fennmaradt jelentések és levéltári dokumentumok segítettek, amelyek gyakran pontatlanok vagy akár hamisak is voltak.

Napóleon vesztette el magának a csatát

A mai Belgium területén zajló waterlooi csatát 1815. június 18-án Napóleon seregei vívták a szövetséges erőkkel, amelyeket a brit Wellington herceg és a porosz Blücher tábornagy vezetett.

A franciák császára koncepció nélkül és dekoncentráltan vezette a csatát. Napóleon hibás hadvezetése kódolta a vereségetForrás: Wikimedia Commons

Az ütközet döntötte meg véglegesen Napóleon uralmát, és nagy vonalakban megalkotta a modern Európa képét. A francia császár veresége elsősorban saját hibáin múlott: homályos parancsokat osztott ki tábornokainak, és logikus koncepció nélkül ide-oda vezényelte seregeit.

Lord Wellington herceg, a waterlooi győztes, az egyesített brit, porosz és holland haderő főparancsnokaForrás: Wikimedia Commons

Sőt, Napóleon már a csata előtt lebetegedett – meghűlt, és aranyere kínozta, így nem is tudott teljesen a sorsdöntő ütközetre koncentrálni.

Újraírjuk a történelmet?

A Waterloo Uncovered régészei és önkéntesei abban reménykednek, hogy a csatatér alatt található leletek és a tömegsírok segítenek átfogóbb képet kialakítani az ütközetről.

 

Az ütközet helyszínrajza a szemben álló haderőkkelForrás: Wikimedia Commons

Az ásatásokat a Hougoumont farmépületével kezdik – itt csaptak össze a napóleoni csapatok a szövetségesekkel. A csataterek kutatására szakosodott régészeket a Glasgow-i Egyetem kutatója, Dr. Tony Pollard vezeti majd.

Kutatók a híres elit gárdából

2015 áprilisában régészek és veterán katonák indulnak útnak, hogy feltárást végezzenek a waterlooi ütközet helyszínén.

Gebhard Leberecht von Büchler tábornagy, a porosz haderő parancsnokaForrás: Wikimedia Commons

Az ötlet, hogy véghezvigyék ezt a nagyszabású feltárást, a híres Coldstream gárda két katonájától, Charles Foinette-től és az Afganisztánban poszttraumatikus stressz-szindrómát elszenvedett, és ezért leszerelt Mark Evans-tól származik. A projektet az angol kormány és az angol hadsereg legrégebben létező egysége, az 1656 óta fennálló Coldstream gárda is támogatja.

Újra beilleszkedés a társadalomba

Az archeológiai feltárásokban a legjobb európai régészeken kívül brit veterán katonák is részt vesznek majd – a történelmi csatatér vizsgálata segítséget nyújt az egykori katonáknak visszatérni a civil életbe, és feldolgozni a háborúkban átélt negatív élményeket. Ez az úgynevezett Fülemüle Hadművelet (Nightingale Operation) legfőbb célja: a veterán katonák rehabilitációja a régészet segítségével.

A waterlooi ütközet alakította ki Európa új hatalmi rendjétForrás: Wikimedia Commons

„Ahogy elhagytam a hadsereget a PTSD miatt, és elkezdtem Nigthingale-ásatásokra járni, első kézből tapasztaltam, hogy mennyit segít a régészet a gyógyulási folyamatban” – nyilatkozta Mark Evans, a Waterloo Uncovered egyik atyja.

A katonák alkotják az élő láncot

Dominique Bosquet, az ásatások vezetője is kihangsúlyozta a projekt fontosságát. „A Waterloo Uncovered azért nagyszerű kezdeményezés, mert először láthatjuk, ahogy egy katonai egység, azaz a Coldstream gárda beszáll egy ilyen jellegű kutatásba azért, hogy felfedezze a saját történelmét a régészet segítségével. A gárda veteránjai maguk az élő lánc a csatához.” - hangsúlyozta a projekt vezetője.