Tengeralattjáróval térképezné fel a Titán óriási metántengereit a NASA.

A Titán a Naprendszer egyetlen olyan holdja, amelynek jelentősebb atmoszférája van. Amíg a Földön vízkörforgás zajlik, addig a Titánon metánkörforgás van, ami miatt hatalmas szénhidrogén-tengerek alakultak ki az égitest felszínén.

Mélységüket tekintve a metántengerek változatosak. Egyesek csupán néhány méter mélyek, mások akár a kétszáz méter mélységet is meghaladhatják. A Cassini űrszonda radarja mindössze 200 méteres mélységig tud pásztázni. Ha a kutatók behatóbban akarják tanulmányozni a tófenéket, akkor ehhez mélyebbre kell merülniük.

Az elképzelések szerint ilyen jármű kutatná a Kraken Mare mélységétForrás: NASA

Kilencven nap alatt kétezer kilométer

A NASA szakembereinek célja a Titán legnagyobb tengere, a 400 000 négyzetkilométernyi területen elterülő Kraken Mare. Jelen tervek szerint egy 90 napos útra és 2000 kilométer megtételére tervezett autonóm módon haladó tengeralattjáró térképezné fel az ismeretlen mélységeket. A járművet radioizotópos termoelektromos generátor hajtaná. Ez egy olyan berendezés, mely a radioaktív izotópok természetes bomlásából származó hőt elektromos árammá alakítja.

- 183 Celsius fokban úszkálni

A metántenger mélyén úszva a földi irányító központtal folytatott kommunikáció gyakorlatilag lehetetlen, ezért viszonylag gyakran a felszínre kell jönni.

A helyzetet kissé bonyolítja, hogy a Kraken Mare nem egy nyugodt tenger, fodrozódó hullámai vannak és a tengeralattjárónak az árapállyal is meg kell küzdenie. Az már csak hab a tortán, hogy a metántengerek rendkívül fagyosak, hőmérsékletük a metán fagyáspontja (−182,5 °C) közelében van. Éppen emiatt speciális dugattyús meghajtású rendszerre lesz szükség, a ballaszt pedig alacsonyabb fagyáspontú nitrogénnel töltenék meg.

Milyen vizsgálatok várhatóak?

A küldetés egyelőre csak a tervezőasztalon létezik, ezért a tudományos célokról sokat még nem lehet tudni. Valószínűleg kémiai mintákat fognak venni a Kraken Mare különböző mélységeiből.

A kutatási anyag alapján a metántengerben található szerves komponensek vizsgálata, valamint a mélységi üledékből történő mintavétel mindenképpen a célok között szerepel. Ezek a mérések, valamint az óceánfenék morfológiájának szonáros vizsgálata a tudósok reményei szerint feltárhatja a metántengerek ciklikus kiszáradásának és feltöltődésének történetét.  A hidrológiai ciklus miatt ugyanis arra következtetnek, hogy a Kraken Mare északi része a délihez képest metánban jóval gazdagabb.