Az eddigi legnagyobb felbontású felvételt továbbította a Földre a Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösről, az űrszonda OSIRIS kamerája a fotót február 14-én készítette, amikor a Rosettának sikerült hat kilométerre megközelítenie az üstököst.

 

A Európai Űrügynökség (ESA) kedden közzé tette honlapján a felvételt, amelyen jól kivehető az űrszonda árnyéka is, mivel a Nap közvetlenül a Rosetta mögött volt. Az üstökös ezen a napon 347 millió kilométerre volt a Naptól.

A felvétel felbontása pixelenként 11 centiméter, és 67/P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösnek egy 228x228 méteres térségét ábrázolja, amely a nagyobb nyúlványán az Imhotep-As térség határán terül el.

A Rosetta képe az üstökösről az úrszonda árnyékával (lent középen)Forrás: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA

 

Február 14-én az űrszonda nemcsak az eddigi legközelebbre közelítette meg az üstököst, hanem egy páratlan megfigyelési geometrián haladt át, egy rövid időre a Nap, az űrszonda és az üstökös pontosan egyvonalban állt - olvasható az ESA honlapján.

Holger Sierks, a német Max Planck Intézet naprendszerkutató részlegének munkatársa, az OSIRIS által küldött felvételek elemzője szerint "nagy tudományos értékkel bírnak az ebből a nézőpontból készült felvételek, kulcsfontosságú a porszemcsék tanulmányozásához".

A Rosetta 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után az üstökös közelébe érjen és társául szegődjön. Philae nevű leszállóegysége tavaly novemberben hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahol mintákat gyűjtött. A Rosetta azóta az üstökös körül kering. A tudósok az üstökös mag felszínét térképezik fel, gáz-, por- és plazmamintákat gyűjtenek. A Rosetta az első űrjármű, amely közelről figyelheti egy üstökös légkörének, majd csóvájának kialakulását.

A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer kezdeteibe.