Macska, vagy nem macska?

A fossza rendszertani helyzetét komoly viták övezték

Madagaszkár a különleges állatok paradicsoma. A szigetország alig másfélméteres "nagyragadozója", a fossza csak egy a számos furcsa madagaszkári faj közül. Macska, vagy nem macska? Nem is  annyira egyszerű ez a kérdés.

A madagaszkári „csodacica”

A fossza(Cryptoprocta ferox) ránézésre egy macskára hasonlít, de ha közelebbről megnézzük, még mindig elég zavaros a leszármazása, egyféle átmenet a macskafélék, és a cibetmacskák között. A fossza csúcsragadozónak számít Madagaszkáron. Másfél méteres testhosszából hetven centimétert csak a farok hossza tesz ki, súlya legalább hét, maximum tizenkét kilót nyom.

A fossza rendszertani helyzetét komoly viták övezték Forrás: Dave Pape ([email protected])

Nyúlánk, izmos testével a földön és a fákon egyaránt otthonosan mozog. A ragadozó emlős Madagaszkár erdeiben jár-kel és általában félmajmokat (makikat), más kisebb emlősöket, hüllőket valamint rovarokat zsákmányol. Egyetlen ellensége az ember. A veszélyeztetett fajból napjainkban már csak 2500 egyed él a hatalmas szigeten.

Még a tudósokat is megizzasztja

A fajt Bennet írta le 1833-ban. Sokáig vitatott volt a rendszertani helyzete. Kiálló pofája és enyhén csípett füle miatt a cibetmacskafélék családjába sorolták. Az ehhez az állatcsaládhoz tartozó fajok nagyrészt Afrikában honos macskaszerű emlősök. Ám a fossza visszahúzódó karmai miatt a tudósok később megváltoztatták az álláspontjukat, és A. Carlsson kutatásai nyomán a macskafélék (Felidae) családjába sorolták.

Sokáig macskafélének tartották, de volt, aki szerint a mongúzok rokonságához tartozik Forrás: Origo

Voltak olyan vélekedések is, hogy a fosszának több köze lehet a mongúzfélékhez (Herpestidae), mint a valódi macskákhoz. Végül az összehasonlító genetikai és molekuláris biológiai vizsgálatok eredménye alapján a fosszát a madagaszkári cibetmacskafélék elkülönített családjába (Eupleridae) sorolták, ahol is a Cryptoprocta nemzetség egyetlen faja.

Veszélyes a fajtársaira

A Természetvédelmi Világszövetség a sebezhető fajok között tartja nyilván a fosszát. A vadon élő populáció egyedszáma az elmúlt évtizedekben rendkívül visszaesett. Állatkertekben mintegy 100 példányt tartanak nyilván világszerte, ebből 60-at Európában.

A ma már veszélyeztetett fajt nehéz fogságban tartani Forrás: Wikimedia Commons

Nagyon nehéz a szaporítása, fogságban ugyanis rendkívül agresszívan viselkedik a fajtársaival szemben, ezért csak magányosan lehet tartani. Magyarországon először a Szegedi Vadasparkban volt látható ez a ritka ragadozó, a 2006-ban Németországból beszerzett párt azonban külön kellett tartani. A vadaspark jelenleg egy példánnyal rendelkezik a madagaszkári "csodamacskából”.