Hétezer év után bomlanak a múmiák

2015.03.10. 16:54

A világ legrébbiként ismert, az újkőkorszakból származó múmiáit veszélyezteti a globális klímaváltozás, a Harvard Egyetem kutatóinak legfrissebb vizsgálata szerint.

Hátborzongató múmia skanzen

Chile csendes-óceáni partvidékének egyik szó szerint leghátborzongatóbb helyszínét El Morro környékén, ahol a 7000 éves újkőkorszaki Chinchorro kultúra egykor vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberei éltek, szokás a múmiák földjének is nevezni.

Az észak-chilei Chinchorro kultúra halászó, vadászó és gyüjtőgető életmódot folytató közösségekből álltForrás: taninga.net

A leszálló légáramlatok miatt száraz (arid) félsivatagos vidéken az eltelt sok-sok ezer év ellenére is, szinte tökéletes épségben maradtak fenn az őslakók múmiái. A térségben észlelték elsőször a globális klímaváltozás első markáns természeti következményét, az El-Nino jelenséget.

A közel 7000 éves múmiákat a globális klímaváltozás miatt a gyors elbomlás veszélye fenyegetiForrás: Creative Writing

A felgyorsult atmoszferikus változások hatására, a térség száraz éghajlata egyre inkább nedvessé válik. Mindez pedig a Chinchorro múmiák létét veszélyeztető folyamattá nőtte ki magát napjainkra, - a Harvard Egyetem (Boston, Massachusettse) kutatóinak legfrissebb analízise szerint.

Az észak-chilei múmiatemető hátborzongatóan különleges archeológiai lelőhelyForrás: reddit.com

A Harvard szaktudósai, Alice DeAraujo és Ralph Mitchell által elvégzett helyszíni tesztvizsgálatok azt mutatják, hogy a nedvesebbé vált klimatikus viszonyok miatt virágzásnak indultak a mumifikálódott testszöveteket lebontó baktériumtörzsek.

„Fekete sár” lesz a sok ezer éves holttestekből

Van arra tudományos válasz, hogyan védjük meg ezeket a fontos történelmi emlékeket a klímaváltozás pusztító hatásaitól? Azt hiszem, ez nagyon nehéz kérdés” –nyilatkozta a Bloombergnek  Ralph Mitchell. Hatékony intézkedések nélkül a páratlan múmiatemető holttesteiből „fekete sár” lesz, - élt drámai hasonlattal a szakember.

A hajminták izotópos vizsgálatából megállapították, hogy az ősi kultúra tagjainak étrendje 90 százalékban tengeri állatokból álltForrás: taninga.net

Amíg múzeumi körülmények között, ahol kontrollálhatók és szabályozhatók a leletek épségét biztosító optimális környezeti feltételek, addig a „múmia skanzenben” erre nincs lehetőség.

Az Andok térségéből a különleges klimatikus viszonyoknak köszönhetően a későbbi korokból is ismertek mumifikálódott tetemekForrás: imgkid.com

A Chinchorro kultúra múmiáit rejtő völgy mikrokilmatikus viszonyai az elmúlt 10 évben drasztikusan romlottak, a kiszáradt holttestek erősen kitettek a megnövekedett páratartalomnak, és ezzel összefüggésben felgyorsult a múmiák bomlása, - kommentálták a jelenlegi helyzetet a szakemberek.

Újkőkorszaki múmiatemető

Az archeológusok által Chinhorro kultúrának elnevezett ősi halászó, vadászó és gyűjtögető életmódot folytató emberek egykori közösségének helyszíne Chile északi pacifikus régiójában fekszik. A száraz éghajlatú terület földrajzi értelemben az Atacama-sivatag része.

Az egykori Chinchorro kultúra Chile északi, csendes-óceáni partvidékén virágzottForrás: Wikimedia Commons

A múmiatemetőt a neves német archeológus, Max Uhle fedezte fel még a 20. század elején. A neolit kultúra elnevezése, amely halászcsónakot jelent, a közösség egyik legfontosabb tevékenységére, a halászatra utal. A Chinchorro kultúra központja az észak-chilei Lluta völgy lehetett.

A Chinchorro emberek életében kulcsszerepet játszott a tengeri halászatForrás:taninga.net

A kis közösségek egy-egy nagyobb család köré szerveződtek, a közösségek a Kr. e. 3. évezredig maradhattak fenn, a régészeti leletek tanúsága szerint. A múmiák hajmintáinak izotópos vizsgálatából megállapították, hogy a Chinchorro kultúra embereinek táplálékrendjében 90 százalékos arányt képviseltek a tengeri halak, és mindössze 5 százalékra tehető a szárazföldi, állati eredetű táplálék aránya.

A globális klímaváltozás sok minden egyéb mellett, még a múmiák létét is veszélyeztető folyamatForrás: demanjo.com

A kutatások azt is kimutatták, hogy az éghajlati tényezőkön kívül, a mumifikálódásban az Atacama-sivatagban ritka, de magas arzénkoncentrációjú víz fogyasztása is szerepet játszhatott.