Hatalmas sós óceán lehet a Jupiter legnagyobb holdján

A Hubble-űrteleszkóp új korszakot nyitott a csillagászati felfedezések történetében

Hatalmas, a földinél tízszer mélyebb sós vizű óceán lehet a Jupiter, egyben a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganymedesen egy vastag jégkéreg és a sziklás felszín közé szorulva - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Hubble űrteleszkóp friss kutatásaira támaszkodva.

Már a 70-es években gyanús volt a Gaymedes

Bolygókutatók már az 1970-es évek óta gyanítják, hogy a Galilei által 1610-ben felfedezett Ganymedesen óceán lehet.

Medici csillagok

Galileo Galilei olasz csillagász, a róla elnevezett lencsés távcső feltalálója 1610 januárjában fedezte fel a Jupiter négy legnagyobb holdját, a Ganymedest, az Iót, a Callistót és az Európát. Pártfogója tiszteletére a holdakat Medici-csillagoknak nevezte el. A holdak mozgásából rájött, hogy a Jupiter önálló rendszer. 1685-ben Olaf Roemer dán csillagász a Galilei-féle Jupiter holdak fogyatkozásából határozta meg a fény sebességét.

Az amerikai űrkutatási hivatal Galileo nevű űrszondája, amely nyolc éven át kutatta a Jupitert és holdjait, és hatszor megközelítette a Ganymedest, 2002-ben igazolta mágneses mező létét, ami elsőként erősítette meg az óceánra vonatkozó hipotézist.

Nem csak a Földön van sarki fény

A Hubble űrteleszkóp által ibolyántúli sugarak segítségével végzett újabb megfigyelések kimutatták, hogy a Földhöz hasonlóan a Ganymedes sarkvidékein is létezik a sarki fény jelensége, amelyet a mágneses mező okoz.

A Ganymedest a Naprendszer legnagyobb holdját Galileo Galilei olasz csillagász fedezte fel 1610-ben Forrás: NASA

A Ganymedes is a Jupiter mágneses mezejének hatása alatt áll, és valahányszor változik a mágneses mező az anyabolygón, változnak a sarki fények is a holdján - hangzott el a NASA csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Galilei, a Jupiter négy legnagyobb holdjának felfedezője Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók a sarki fények mozgásából tudták megállapítani a hold mágneses mezejére is hatást gyakorló hatalmas sós óceán létezését a 150 kilométeres, főleg jégből álló felszíni kéreg alatt.

A felszín alatti extra mély sós óceánt ábrázoló infógrafika Forrás: NASA

Mivel a sós víz vezeti az elektromos áramot, az óceán mozgása kihatással van a mágneses mezőre.

Óceánnal rendelkező holdak

A Hubble megfigyelései minden korábbinál meggyőzőbb bizonyítékkal szolgálnak az óceánnal kapcsolatos feltételezés helytállóságára - közölték az amerikai kutatók.

A Hubble-űrteleszkóp új korszakot nyitott a csillagászati felfedezések történetében Forrás: NASA

A NASA friss kutatásai szerint a Ganymedesen lévő óceán tízszer olyan mély, mint a Földet borító óceán, vagyis mintegy 100 kilométeres.

A Ganymedes jégpáncéllal borított felszínének közeli fotója Forrás: NASA

Úgy véljük, hogy a távoli múltban ez az óceán még a felszínnel is érintkezhetett - mondta Jim Green, a NASA bolygótudományi osztályának igazgatója.

A Ganymedes átvonul a Jupiter előtt. A hold fekete korongja a hatalmas gázbolygó furcsa légköri képződménye, a nagy vörös folt előtt látható Forrás: Wikimedia Commons

A Ganymedesen "talált" folyékony vízzel tovább gyarapodott azoknak a holdaknak a száma, amelyeknek felszíne alatt vizet gyanítanak a csillagászok.

A Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes, a Föld és holdunk méretét összehasonlító ábra Forrás: NASA

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2022-re tervez missziót a Jupiter és három holdja, köztük a Ganymedes tanulmányozására.