Egy két méter hosszú, 480 millió éves tengeri őslény felfedezése segíthet abban, hogy pontosabban megértsük az ízletlábúak törzsébe tartozó állatok, a rákok, homárok, skorpiók és más rovarok evolúcióját, végtagjainak kifejlődését.

Az óriás ízeltlábú páratlanul jól megőrződött kövületeire Marokkó délkeleti részén bukkantak a szakemberek. A földtörténeti ókorban, 542-251 millió éve ez volt a Föld legnagyobb állata, legalább kétszer nagyobb volt minden más élőlénynél – mondta Peter Van Roy, a Yale Egyetem paleontológusa.

Az Aegirocassis benmoulae-t felfedezője, Mohamed Ben Moula tiszteletére nevezték el. Az Oxfordi és a Yale Egyetem kutatói a fosszíliák alapján rekonstruálták az állatot. Eredményeikről a Nature tudományos folyóiratban számoltak be, a tanulmány egyik szerzője Peter Van Roy.

Az Aegirocassis benmoulae rekonstrukciós rajzaForrás: YalePress/ArtofFact/Marianne Collins

Mérete ellenére ez a lény csupán planktonokkal táplálkozott. Az Aegirocassis benmoulae 2,1 méter hosszú volt. Ő volt az utolsó tagja az Anomalocarididae családnak, amelyek a kambrium kori tengerek első csúcsragadozói voltak az állati élet kifejlődésének hajnalán.

A faj valamennyi tagja aktív ragadozó volt, a fejükből kinövő nyúlványokkal kapták el áldozataikat. Az Aegirocassis azonban más táplálkozási stratégiát követett, nyúlványai szűrőként működtek, planktonok sokaságát kapva el, akárcsak a ma élő legnagyobb állat, a kék bálna.

Furcsa, de ártalmatlan

A földtörténet különböző szakaszaiban a nagyragadozó állatok csoportjaiban különösen nagyméretű fajok fejlődtek ki, amelyek szűrőszerű nyúlványuk segítségével táplálkoztak, és nem voltak aktív ragadozók. Az ordovícium korában (488-443 millió éve) a planktonok robbanásszerű elterjedésének kihasználásával az Aegirocassis jelenti ennek a folyamatnak a kezdetét, előrevetítve a mai bálnákat, cápákat. „Hatalmas mérete és különösen idegen megjelenése miatt

a legtöbb ember valószínűleg megrémülne tőle, ha úszva találkozna vele.

Ám a legtöbb más Anomalocarididae-val ellentétben, amelyek aktív ragadozók voltak, a mi állatunk egy igencsak békés legényke volt” – magyarázta Van Roy.

Az Aegirocassis benmoulae leletének részleteForrás: Yale University/Peter Van Roy

Rákszerű lény

Az Aegirocassis-nak torpedó formájú feje, megnyúlt törzse volt tizenegy szelvénnyel, és két oldalán lebenyekkel, amelyek a fejlettebb ízeltlábúak végtagjainak előfutárai lehettek. Az alsó lebenyeket úszásra, ritmikus hullámmozgásra használta, a felsők stabilizálták az állatot a vízben, és segítettek neki a felgyorsulásban.

A felfedezés új ismereteket szolgáltat az ízeltlábúak eredetéről, korai evolúciójáról. Ez a faj a Föld morfológiailag legeltérőbb, legsikeresebb, mindenütt elterjedt állatcsoportja – mondta Van Roy.