Mozart jót tesz az agynak

2015.03.16. 12:32

Egyesek szerint a gyermekek okosabbak lesznek a klasszikusoktól, mások szerint ez csupán pszichológiai mítosz. Egy új, finn tanulmány célja az volt, hogy tisztázza ezt a kérdést.

Megváltozik az agy szerkezete?

"Bár az agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a zenehallgatás megváltoztatja az emberi agy szerkezetét és működését, ennek molekuláris mechanizmusai ismeretlenek” - írták a kutatók. „A genomikai és bioinformatikai megközelítésmódok fejlődésével most már részletesebben tanulmányozhatók a zene hatásai.”

A kutatók egy, a teljeses genomra kiterjedő transzkripciós profilalkotást végeztek a perifériás vérből, miután a résztvevők klasszikus zenét hallgattak – majd mindezt újra megismételték velük, csak zenehallgatás nélkül.

Wolfgang Amadeus Mozart (középen) és családja. A kutatás a klasszikus zene élettani hatásait vizsgáltaForrás: Wikimedia Commons

Hétköznapi nyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy megvizsgálták a zene hatását molekuláris szinten, amit mások eddig még sosem csináltak. Két csoportra osztották a résztvevőket: az egyik csoport tagjai húsz percig hallgatták Wolfgang Amadeus Mozart harmadik (G-dúr) hegedűversenyét, míg a másik csapat nem hallgatott zenét. Nekik azt tanácsolták, hogy a vizsgálatot megelőző napon se hallgassanak zenét, inkább beszélgessenek a többi résztvevővel, olvassanak újságot vagy sétáljanak.

Hatékonyabb memória

Az eredmények azt mutatták, hogy akik klasszikus zenét hallgattak, azoknál fokozódott a dopamin (boldogsághormon) szintézisében a szerepet játszó gének aktivitása, és az idegi átvitel, a memória, valamint a tanulási készségek is pozitív változást mutattak. Az egyik legjobban „felpörgetett” gén az alfa-szinukleiné volt, amelyről ismert, hogy növeli a Parkinson-kór kockázatát. Az énekesmadarak énektanulásában viszont kulcsfontosságú ez a gén.

A madarak és az ember hangképzésének közös evolúciós háttere lehetForrás: Wikimedia Commons

„Az énekesmadarak daltanulásáért és énekléséért felelős gének túlszabályozása arra utal, hogy az emberek és a madarak hangérzékelésének és hangadásának közös evolúciós gyökere lehet”– nyilatkozta dr. Irma Järvelä, a tanulmány vezető szerzője egy sajtóközleményben.

Zeneterápia

A zeneterápia továbbra is a tudományos érdeklődés egyik fontos része. Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a hip-hop dalszövegek friss gondolkodásmódot hozhatnak a kognitív (gondolkodással kapcsolatos) megbetegedésekben szenvedőknél. A kreatív tevékenység, az éneklés, a mozgás és/vagy zenehallgatás csökkenti a depressziós gyermekek és serdülők tüneteit.

A kalsszikus zene hallgatása meditatív állapotot vált kiForrás: Gabor Kotschy

Arra is akadt példa, hogy a zeneterápia fiatal rákbetegeknek segített megbirkózni a betegséggel, a jazz pedig csökkentette a betegek szorongását műtét közben.