Sokkal olcsóbb lett a műhamburger

Ez még hagyományos hamburger

Hamarosan mindenki megengedheti magának, hogy műhúsból készült hamburgert fogyasszon. A két éve még dollár százezrekbe kerülő ínyencség, a jövő potenciális élelemforrása gyártási költsége ma már nem haladja meg a 11 dollárt.

Nincs még két éve, hogy laboratóriumban mesterségesen tenyésztett izomszövetekből elkészítették és elfogyasztották az első műhamburgert. Ez akkoriban 5 év munkájába és 250 000 (nem elírás, 250 ezer!) fontba került.

Háromezer forint a Frankenburger

A Frankenburgernek becézett húspogácsát háromezer apró húsfoszlányból állította elő a maastrichti egyetem professzora, Mark Post. Az ennivalót 2013 augusztusában kóstolta meg a készítő és néhány önkéntes.

Ez még hagyományos hamburger Forrás: AFP/Scott Olson

Az azóta eltelt idő alatt azonban drasztikusan csökkent a mesterséges hús előállítási költsége. Napjainkban egy kilogramm műhús előállítása nagyjából 80 dollárba, így egy hamburger kb. 11 dollárba kerül. És ami még jobb: az eljárással egy kis darab izomszövetből 10 000 kilogramm húst lehet előállítani a laboratóriumban.

A teheneknek rossz a hatásfokuk

„A növényi fehérjék állati fehérjékké való alakítását nézve a szarvasmarhák nagyon rossz hatásfokú állatok” – mondta Mark Post az ABC Newsnak. „Valójában sok élelmet elveszítünk azzal, hogy köztes lépésként állatoknak adjuk ezeket. Ráadásul közben metán és más üvegházhatású gázok szabadulnak fel, így a rendszer nem túl környezetbarát. Azt gondolom, hogy 20-30 év múlva életképes húsiparunk lesz a szarvasmarha-helyettesítő előállítására.”

A húselőállítás technikája

Post úgynevezett mioszatellit sejteket – az izomszövetsejteket aktívan javító őssejteket – használ a műhús előállításához. Ezeket szarvasmarhákból vonják ki és laboratóriumban tenyésztik őket úgynevezett magzati borjúszérumon.

Mark Post (jobbra) a laboratóriumában dolgozik a műhús létrehozásán Forrás: AFP/Ho

A sejteket műanyag tálakban lévő gélre helyezik, amely csökkentett mennyiségben tartalmazza a borjúszérumot. Ennek hatására a sejtek éhező módba lépnek és izomsejtekké osztódnak. Ezek a sejtek végül izomrostokká alakulnak és fehérjeszintézisbe kezdenek. A végtermék egy szövetcsík, amely olyasmi, mint egy rövid, rózsaszín rizstészta.

Meglepő módon ezek a „rizstésztadarabok” átmentek minden ízlelési teszten, és marhahús ízűnek bizonyultak, bár az állagukon még van mit javítani.

Pár évtized kell még az ipari előállításhoz

Post és csoportja most azon dolgozik, hogy a szérumot valami olyasmire cserélje, ami nem függ állati termékektől. Post azt mondta az ABC-nek, hogy bár jelentős előrehaladást tettek, kell még pár évtized addig, amíg az eljárást nagyobb skálájúvá és kereskedelmileg életképessé tehetik.