A gabonakörökhöz foghatóan rejtélyesek a sivatagi tündérkörök

Tündérkörök a levegőből

Leginkább a gabonakörökhöz hasonlítható a tündérkörök titokzatossága. Az alakzatok keletkezésének hátterét már évek óta próbálják megfejteni a kutatók egyelőre kevés sikerrel. Egy japán egyetem munkatársai most új, érdekes megfigyelést tettek, ami talán közelebb vihet az igazsághoz.

Rejtélyes természeti jelenség

A tündérkörök néhány méter átmérőjű, szabályos köröket alkotó furcsa fűalakzatok. Legnagyobb mennyiségben Namíbiában fordulnak elő, de megtalálhatók Angolában és Dél-Afrikában is. Keletkezésük a természet legnagyobb rejtélyei közé tartozik, melyekre mind a mai napig nincs kielégítő magyarázat. Bár korábban voltak olyan elméletek, amelyek a termeszeket feltételezték az alakzatok kialakulása mögött, ezt egy nemrégiben közölt kutatás cáfolta.

Egy most megjelent tanulmány nem elsősorban az alakzatok keletkezésével, hanem azok elrendeződésével foglalkozik. Japán kutatók (Okinawa Institute of Science and Technology Graduate University; OIST) megfigyelték, hogy a körök nem véletlenszerűen vannak elszórva a sivatagban, hanem közel pontosan úgy rendeződnek el, mint a bőrsejtek. Az ilyen, drasztikusan más mérettartományokon átívelő mintázat egészen idáig példa nélküli volt a természetben.

„Nehéz megmondani miért annyira egyforma a kétfajta elrendeződés, de maga a hasonlóság ténye nagyon fontos szempont” – mondta Robert Sinclair matematikus, az egyetem kutatója. „Az eredmény azt sugallja, hogy léteznek olyan mintázatok a természetben, amelyek jelentősen különböző mérettartományokat fednek le” – tette hozzá Sinclair.

Tündérkörök a levegőből Norbert Jürgens

Meghökkentő hasonlóságok

A vizsgálat során a kutatók összehasonlították a tündérkörök és a bőrsejtek szomszédjainak számát. A tündérkörökről műholdas képeket készítettek, majd a szomszédos alakzatok között számítógéppel halvány vonalakat húztak, hogy elhatárolják őket egymástól. Ezt követően a komputer összeszámolta, hogy hány szomszédos alakzat veszi körbe az egyes tündérköröket. Ugyanezt a bőrsejteknél már évekkel ezelőtt elvégezték, így volt összehasonlítási alap.

Az eredmények közel azonosak voltak. A tündérkörök többségének hat szomszédja volt, a bőrsejtek túlnyomó részének pedig ugyancsak hat. A négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc szomszéddal rendelkező alakzatok előfordulásának százalékos aránya lényegében ugyanaz volt, mint a bőrsejteknél.

„Nem számítottunk arra, hogy ennyire közeli eredményeket fogunk kapni. Újra és újra leellenőriztünk mindent, mert magunk sem hittünk a szemünknek” – mondta Sinclair.

A namíbiai tündérkörök (jobb oldalt) és a bőrsejtek elrendeződése közel azonos mintázatot rajzol ki Forrás: Image courtesy of Okinawa Institute of Science and Technology - OIST

Lehet rá logikus magyarázat

Mivel a tündérkörök keletkezését magyarázni próbáló teóriák idáig rendszerint megbuktak, a kutatók most matematikai modellekhez fordulnak a válaszokért. „Az új modelleknek magukba kell foglalniuk eredményeinket” – mondták a kutatók a kiadott sajtóközleményben. Az új megfigyelések alapján a tanulmány készítői azt gyanítják, hogy a mintázat azonosságának hátterében a tündérkörök és a bőrsejtek helyért folytatott „küzdelme” állhat.