Hátborzongató gyerekmúmiára cserélték a szerzetest

2015.04.10. 16:56

Május 17-éig látogatható a Múmiavilág kiállítás, amelynek péntek kora délután egy új, a nagyközönség által még sohasem látott szenzációs darabját szállították át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumbból a Magyar Természettudományi Múzeum tárlatára. A világviszonylatban is egyedülálló kiállításon péntektől megtekinthető a híres 19. századi orvos, Arányi Lajos hatéves kisfiának a múmiája, akinek földi maradványait apja éveken keresztül őrizte az íróasztala mellett.

Zolika, a Múmiavilág legújabb sztárja

Arányi Lajos, a patológia hazai megalapítójának kisfia, Zolika péntek délelőtt érkezett meg új ideiglenes otthonába, a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállítására, ahol május 17-éig tekinthetik meg az érdeklődők. A gyerekmúmia a tárlat legújabb sztárja, miután a korábban hatalmas szenzációt keltő, önmagát mumifikáló szerzetes szoborba rejtett testét holland tulajdonosa visszakérte.

Arányi Zoltán múmiáját felkészítik a szállításra az Orvostörténeti MúzeumbanFotó: Dudás Szabolcs - Origo

A kis Arányi Zolika 150 éves múmiája egy faládában érkezett a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár épületéből a természettudományi múzeum egy magasított vitrinébe. A különösen körülményes szállításnál nagyon kellett figyelni, hogy a múmiát ne érje napfény, túl nagy vagy túl kicsi páratartalom, és megfelelő legyen a hőmérséklet is. Ahhoz, hogy a kiállított testek ne károsodjanak, a tárlat helyiségét folyamatosan 18-21 Celsius-fok hőmérséklet között kell tartani, a páratartalom pedig nem lehet nagyobb 45%-osnál.

A lopott szerzetesmúmia

A Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállításának legkülönlegesebb darabja az a buddhista szerzetesszobor volt, amelyről kiderült, hogy a szerzetes múmiáját is magában rejti. A 900 éve mumifikálódott testet a holland Assen város Drents Múzeuma adta kölcsön a tárlatnak, de az elmúlt hetekben kiderült, hogy valószínűleg lopott lehet – egy kínai városka ugyanis felfedezni vélte benne saját, korábban eltűnt szent ereklyéjét.

Az önmagát mumifikált szerzetes testét rejtő Buddha-szobor és röntgenképeForrás: Magyar Természettudományi Múzeum

A szobornak 1995-ben veszett nyoma Kínában. Számos alkalommal cserélhetett gazdát, mire a magyar múzeum tárlatába került – így valószínűleg nálunk volt utoljára látható.

Mi az az önmumifikáció?

A szerzetes az önmumifikálódás technikáját alkalmazta – ez az öngyilkossági módszernek is kikiáltott meditáció kínai buddhista szerzetesektől ered, akik folyamatos meditációval kínzóan lassan végeztek saját magukkal. Az erre vállalkozók 1000 napig csak sóban gazdag ételeket fogyasztottak, majd a következő 1000 napban fakéreggel is kiegészítették étrendjüket. Ezzel lassan kiszárították saját testüket. Ezután egy kőfülkébe helyezték őket, amelyen egy apró légnyílást hagytak – a szerzetesek pedig kaptak egy csengőt, amivel jelezhették, hogy még életben vannak. Ha a csengetés hosszabb ideig abbamaradt, feltételezték, hogy az illető elhunyt, és betemették a légzőnyílást is, majd még 1000 napig hagyták a fülkében a testeket. Az így mumifikálódott szerzeteseket a helyi templom fő helyére tették, és szentként tisztelték. Valószínűleg ez lehetett a helyzet a Múmiavilág tárlatán kiállított szerzetessel is.

A kiállított szerzetes a vizsgálatok szerint 30-40 évesen mumifikálta saját magát – halála után 300 évvel először agyaggal, majd védő lakréteggel vonták be, azután bearanyozták. Az elpusztíthatatlan testnek nevezett múmiát egyébként magyarázat nélkül szállították el a múzeumból, így alaposan feltételezhető, hogy igaz lehet a lopással kapcsolatos hír.

A hátborzongató gyerekmúmia

A nevezetes szerzetes helyét április 10-én a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár felajánlásából egy hasonlóan hátborzongató múltú múmia veszi át: Arányi Lajos orvos hatéves kisfiának bebalzsamozott teste, amely apja haláláig ott állt az íróasztala mellett, egy üvegvitrinben.

Arányi Lajos orvos 5-6 éves korában torokgyíkban elhunyt kisfiának múmiája, még a szállítás előttFotó: Dudás Szabolcs - Origo

A neves 19. századi orvos és egyetemi tanár annyira nehezen viselte el legkisebb fia halálát, hogy nem tudott megválni holttestétől. A kiállítás jóvoltából most mi is láthatjuk azt a múmiát, amelynek társaságában Arányi egészen 1887-ben bekövetkezett haláláig nap mint nap dolgozott.

Arányi, a zseniális polihisztor

Arányi Lajos (1812-1887) orvos, egyetemi tanár és szakíró volt – az erdélyi szász családból származó férfi a nagy magyar kolerajárvány idején (1831) annyira hatékonyan és lelkesen ápolta a betegeket, hogy korábbi jogi pályájáról gyorsan átpártolt az orvosi hivatásra. Gyalog bejárta egész Magyarországot, miközben népies gyógymódok után kutatott, és helyi betegségeket gyógyított.

Rusz Károly 1869-es fametszete Arányi LajosrólForrás: Wikimedia Commons/Rusz Károly

Az 1848/49-es szabadságharc idején önkéntesként dolgozott a harcmezőkön, és  tábori kórházat is vezetett. A szabadságharc leverése után ellenségei lejárató hadjáratot indítottak ellene, ami miatt 9 hónapra megfoszttatták a katedrájától.

A népi orvoslás rajongója

Arányinak egyébként elég sok ellensége akadt orvosi körökben: leginkább azért, mert nagyon fejlett magyarságtudata volt, magyarul adott elő, és kollégáit is megpróbálta rávenni ugyanerre. Doktortársainak az sem tetszett, hogy nem zárkózott el élesen a népi orvoslástól – a Kossuth Lajos által is látogatott rudnai kuruzsló, Madva Ferenc módszereiből akadt, amit hasznosnak ismert el. Sőt, plébánosok számára külön tanfolyamot indított, hogy vidéken ők is képesek legyenek egyes esetekben gyógyítóként eljárni – ez volt a medicina pastoralis, amit szintén elleneztek a kollégái. Hírnevét akkor sikerült visszanyernie, amikor Ferenc József elsőszülött lányát, Zsófiát ő balzsamozta be.Később számos fontos elhunyt személy esetében kérték fel ugyanerre, így például gróf Széchenyi István testét szintén Arányi Lajos balzsamozta be.

Arányi Zolikát apja nem csak mumifikálta, de fel is öltöztette, sőt ki is festette, hogy élettel telibbnek tűnjönFotó: Szabó Gábor - Origo

25 évig együtt a gyermekmúmiával

Arányi Joachim József hegedűművész nővérét vette feleségül, akitől három fia és egy lánya született. A fiúk, Árpád, Zoltán és Taksony közül a legkisebbet, Zoltánt 1862-ben elvitte a diftéria, mindössze hatévesen. Ő volt Arányi kedvence, ezért nagyon nehezen viselte elvesztését. Úgy döntött, hogy halhatatlanná teszi a kisfiú testét azzal, hogy bebalzsamozza, felöltözteti és kifesti, majd az íróasztalára helyezi.

A gyermekmúmia elhelyezése a Magyar Természettudományi Múzeum egyedülálló kiállításánFotó: Szabó Gábor - Origo

Az apró múmia 25 évig ült egy asztalnál apjával – most péntektől, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár felajánlásának köszönhetően a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállításán minden érdeklődő megtekintheti az apai szeretet e hátborzongató bizonyítékát.

Eddig az Orvostörténeti Múzeum raktárában porosodott

„Eddig is tudtuk, hogy létezik Arányi kisfiának a múmiája, de nem jutott eszünkbe, hogy őt hozzuk ide a mumifikált szerzetes helyére – persze nem pontosan a helyére, hiszen az európai múmiák között kapott helyet” – nyilatkozta az Origónak Pap Ildikó antropológus, miután a széken könyöklő, szőke fürtös kisfiút elhelyezték a vitrinben. – „A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója többször megtekintette a kiállításunkat, és úgy döntött, hogy odaadja a kis múmiát a tárlatnak.”

Zolika, a múmiagyerek érkezik a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállítására 2015. április 10-énFotó: Szabó Gábor - Origo

A gyermekmúmiát hosszú évtizedek óta most láthatja majd először a közönség, eddig ugyanis az Orvostörténeti Múzeum raktárában, jól eldugott helyen állt egy üvegvitrinben, letakarva, a megfelelő páratartalom és hőmérséklet biztosításával. „Eddig talán nem volt a múzeumnak olyan kiállítása, amelynek tematikájába beleillett volna a gyermekmúmia” – indokolta az eddigi nyilvánosság hiányát Pap Ildikó.

A 19. században nem botránkoztatott meg senkit

Mai szemmel talán hátborzongatónak, bizarrnak tűnik, hogy Arányi saját gyermeke múmiájával élt együtt 25 évig – a 19. században azonban teljesen máshogy viszonyultak a halálhoz és a halott szeretteikhez az emberek. –„Talán az európai kultúrkörben elég furcsa dolognak számít, különösen a mai világban, amikor azt sem illik megkérdezni valakitől, hogy beteg-e. De a dél-amerikai kultúráknál nagyobb ünnepek esetén a család néha még ma is odaülteti a halottait az asztalhoz, étellel-itallal kínálják őket.”

A Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállításán kibontják ládájából Zolikát, a tárlat legújabb "sztárját"Fotó: Szabó Gábor - Origo

Arányi kisfiának múmiája még a 19. századi Magyarországon sem számított annyira megbotránkoztatónak – különösképpen azért nem, mert nem egyedi esetről beszélhetünk. – „Nagyon sokáig azt hittük, hogy csupán egy ilyen gyermekmúmia létezik itthon. Kiderült viszont, hogy az a professzor, aki Arányit követte a tanszéken, szintén mumifikáltatta a 14 éves kisfiát, de ő nem az irodájában tartotta a testet, hanem otthon őrizte.”

CT-vizsgálatra vár a kis Zolika

Arról, hogy milyen módszerrel balzsamozta be Arányi a kisfiú testét, egyelőre elég keveset tudunk. „A korabeli források úgy említik, hogy a saját módszereit használta – magyarázta Pap Ildikó. – Ez valamiféle arzénos technológia lehetett, de egyáltalán nem biztos, hogy a kisfiút is ezzel balzsamozta.” Bővebb információkat azonban csak akkor tudhatunk meg az eljárásról, ha szakértők tüzetesebben, CT segítségével megvizsgálják a testet, megtudtuk, hogy erre még a kiállítás ideje alatt sort kerítenek. „A módszert és azt, hogy pontosan milyen szerveket távolított el, és mit hagyott meg Arányi, csak radiológiai vizsgálatokkal tudjuk megállapítani.”

Zolika a korabeli feljegyzések szerint olyan volt Arányi íróasztalán, mintha csupán aludnaFotó: Szabó Gábor - Origo

Mi lesz a múmia sorsa?

És hogy mi lesz a sorsa a kis Arányi Zolikának május 17-e után? Egyelőre kétséges – az Orvostörténeti Múzeum mindenképpen szeretné vissza a múmiát, de mivel a Múmiavilág egy vándorkiállítás, még arról is lehet szó, hogy a kisfiú tovább utazik Luxemburgba, a következő állomásra. Erről még folynak a tárgyalások.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK