A Jézus testvéréhez, Jakabhoz tartozó sír vizsgálata során fontos összefüggések láttak napvilágot – az is előfordulhat, hogy megtalálták, hová temették el Jézus csontjait.

Hamis Jakab sírja is?

2002-ben hozták először nyilvánosságra azt az osszáriumot, amely állítólag Jézus testvéréhez, Jakabhoz tartozik. Egy évvel később azonban Oded Golant, akinek 1976 óta tulajdonában áll a mészkő doboz, csalással vádolták meg: azt állították, hogy saját maga véste bele a „Jakab, Jézus fivére” feliratot a csontokat rejtő ládába. A vádak alól később felmentették, részben azért, mert rendelkezik 1976-os fotóval a dobozról, amelyen már látható a felirat – nem lett volna sok értelme évtizedekkel nyilvánosságra hozatala előtt meghamisítani az állítólagos ereklyét.

Jakab sírja, amely 1976 óta áll egy privát gyűjtő, Oded Golan tulajdonábanForrás: Aryeh Shimron

Most kiderülhet, hogy a feltehetően Jakabhoz tartozó csontkamra egy Jézus családtagjainak nevéhez köthető sírhelyhez tartozhatott – ha ez száz százalékban bebizonyosodik, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Jézus sírhelye is megvan.

A talpioti sírkamra

1980-ban az Izraeli Régészeti Hatóság kutatócsapata rábukkant egy első századi sírkamrára Talpiotban, Jeruzsálem külvárosában. Az itt megtalált tíz osszárium közül öt darabon az Újszövetségből ismert nevek szerepeltek: Jézus, Mária, Máté, József és Mária Magdolna. A hatodik ládán arámi nyelven a „Júdás, Jézus fia” felirat állt.

Mi az az osszárium?

Jézus idejében az elhunytakat halotti lepelbe csavarták, majd eltemették. Ahogy az idő elteltével a hús eltűnt a csontokról, úgynevezett osszáriumba, azaz egy mészkőből készült ládába tették az összegyűjtött csontokat, majd így helyezték el őket a sírokban. A Kr. e. 2. századtól a Kr. u. 2. századig terjedő időszakból főleg a jeruzsálemi nekropoliszokból kerültek felszínre százával osszáriumok, melyek rendszerint kettő, de esetleg több halott csontjainak befogadására is alkalmasak voltak, hogy minél több hely felszabaduljon a sírüregek vagy sírárkok padjain az újonnan eltemetendők számára. Az osszáriumok tömeges előállítására utalnak azok a beléjük vésett díszítőelemek (geometrikus szerkezetű rozetták, indadíszek és szalagminták; olykor különféle építészeti elemek, így oszlopok és oszlopfők), melyek újra meg újra felbukkannak – írja a Magyar Katolikus Lexikon.

A talpioti sírkamráról egy dokumentumfilm is készült Jézus elveszett sírja címmel, amelyet Simcha Jacobovici izraeli újságíró és filmrendező készített, és a Titanic producere, James Cameron támogatott. A kamrát egyébként egy Kr. u. 363-as jeruzsálemi földrengés vöröses iszappal és földdel, úgynevezett rendzinával árasztotta el – ez segített most a kutatóknak megállapítani, hogy a Jakabnak tulajdonított osszárium is innen származhatott-e.

Földminta segített az azonosításban

Aryeh Shimron geológus mintát vett a talpioti osszáriumokból és Jakab ládájából is, majd összehasonlította az ezekben jelenlévő kémiai elemeket (például az alumíniumot, magnéziumot, vasat és káliumot) az Izraeli Régészeti Hatóság tulajdonában lévő harminc-negyven, véletlenszerűen kiválasztott osszáriumból nyert mintákkal.

Jézus, József fia feliratú osszárium a talpioti sírkamrából - már csak az a kérdés, hogy ez a Jézus megegyezik-e a Bibliában szereplő názáreti JézussalForrás: Aryeh Shimron

A kutató megállapította, hogy a Jakab csontjait rejtő doboz kémiai jellegzetességei megegyeznek a talpioti osszáriumokéval, ezért majdnem biztosra mondható, hogy ez is Jézus feltételezett családi kriptájából származik.

Több, mint véletlen egybeesés

Azok a régészek és történészek, akik szintén úgy gondolják, hogy a talpioti sírkamra Jézus és rokonai maradványait rejti, azzal érvelnek, hogy nem lehet véletlen a bibliai nevek együttes megjelenése egyetlen ilyen kriptában, amely ráadásul még a dátumban is megfelel a feltételeknek.

Alexander Ivanov festménye Jézusról, ahogy megjelenik Mária Magdolnának a feltámadás utánForrás: Alexander Ivanov / Wikimedia Commons

A szkeptikusoknak is akad azonban bőven kapaszkodó az elméleten – a legerősebb például az, hogy nagyon nehéz bizonyítani: a sír valóban názáreti Jézushoz, és nem egy másik, ebben az időszakban élt Jézushoz tartozik, akkoriban ugyanis a názáreti családjának nevei kifejezetten gyakorinak számítottak.

Jézus családos ember lehetett

Robert Cargill, az Iowai Egyetem vallástudományi professzora azt is nehezményezi, hogy az osszáriumok feliratait (köztük Jézusét is), elég nehéz olvasni, ugyanis az idők során megkoptak. A Mária Magdolnának tulajdonított ládára a „Mariamne” nevet vésték – a korai keresztények azonban nem így, hanem inkább csupán Máriának vagy Mariamnak hívták őt. A szkeptikusok szerint a dátumok sem egyeznek (a talpioti sírkamrát 1980-ban találták meg, míg Jakab osszáriuma már 1976-ban Golan tulajdonában állt), de magyarázat erre is akadhat: a jeruzsálemi földrengés felszínre hozhatta a Jakab csontjait rejtő ládát, amelyet aztán sírrablók észrevehettek, és a feketepiacra bocsájthattak.

Jézus fiának állítólagos sírja, akit Júdásnak vagy Júdának hívhattakForrás: Wikimedia Commons

Az Észak-Karolinai Egyetem történésze, James Tabor (aki korábban dolgozott már a jelenlegi kutatást is finanszírozó Jacobovicivel) úgy gondolja, ez az elmélet megállja a helyét – és azt is megjegyzi, hogy a kornak megfelelően Jézus valószínűleg családos ember lehetett, így az, hogy volt egy Júdás (vagy Júda) nevű fia, szintén nem elképzelhetetlen.