Julius Caesar epilepsziája el van vetve

2015.04.15. 19:06

Egy nemrég végzett felülvizsgálat szerint nem epilepsziája, hanem egészen másfajta egészségi problémája lehetett az egykori római hadvezérnek, Julius Caesarnak.

Több fizikai tünete is volt

A nagy hadvezér, aki aktívan közreműködött a Római Birodalom felemelkedésében, temérdek betegségben szenvedett – mint például szédülés és végtaggyengeség – ami miatt esetenként össze is esett. Az egyik ilyen ismert esemény Kr.e. 46-ban, a Thapsus városáért vívott ostrom ideje alatt történt, az összerogyott imperátort fedezékbe kellett vinni. Életrajzírója, a görög Plutarkhosz szerint a római hadvezért epilepsziás roham érhette.

Róma első emberének egészségügyi diagnózisa hosszú évszázadok alatt ugyanaz volt, bár a tudósok más lehetséges okokat is felvetettek Caesar állapotát illetően. A migrént és a furcsa, hirtelen jött rohamokat akár malária, vagy olyan, az idegrendszert megtámadó paraziták is okozhatták, amelyekkel az egyiptomi tartózkodása alatt fertőződhetett meg. A londoni Imperial College orvosai  új kutatásaik alapján amellett érvelnek, hogy a görög és római forrásokban leírt tünetek más diagnózis szükségességét vetik fel.

A kutatók szerint Julius Caesar nem epilepsziában szenvedett, hanem több kisebb stroke-ja, agyvérzése volt, amely fizikai és mentális állapotára is kihatott. "A Caesarról feljegyzett tünetek mind összeegyeztethetők a többszörös mini-szélütésekkel” – mondta Francesco Galassi, az Imperial College orvosa, aki az intézmény sebészével, Hutan Ashrafian-nal együtt végezte el elemzéseit.

Az orvosok véleménye szerint Julius Caesar állapotát tévesen diagnosztizálták, ugyanis nem epilepsziában szenvedett, hanem több mini-szélütést kapott.Wikimedia Commons

A szélütések befolyásolhatták az agyát

Julius Caesar Kr.e. 100-ban született, hadvezérként és politikusként is eredményes államférfi volt. Gallia elfoglalása után a Rubicon folyó átlépésével polgárháborút indított el Itáliában. Állítólag ez utóbbi esetében hangzott el híres mondása, az „Alia iacta est” azaz „a kocka el van vetve”. Élethossziglani diktátornak nyilváníttatta magát, ám ezt Rómában a köztársaságpárti szenátusi többség nem tolerálta, emiatt Kr.e. 44-ben, március 15-én a szenátorok egyik csoportja Brutus és Cassius vezetésével meggyilkolta.

Egészen eddig kizártnak tűnt az az elmélet, hogy Caesar szív- és érrendszeri betegségekben szenvedett, vagy hajlamos volt a stroke-ra,  mert magán- és állami ügyeit mindvégig kiválóan intézte. Galassi és Ashrafian forráselemzései alapján azonban több esemény is arra utal, hogy a hadvezér nem volt epilepsziás. Élete vége felé depresszióban szenvedett, és alaposan feltehető, hogy a stroke is károsodást okozott az agyában.

A hadvezér élete vége felé depressziós is lett. Ekkor már Cicero egyik szónoklata is heves érzelmi reakciót (és stroke-ot) váltott ki belőle.Forrás: Manuel Cohen/Manuel Cohen

Erős érzelmi reakció Cicero beszédére

A híres római államférfi, Marcus Tullius Cicero egyik szónoklatakor is valószínűleg stroke-ot kaphatott. Caesar arcszíne megváltozott, remegni kezdett és maroknyi papírt ejtett el a szónoklat közben. "A feltételezés, miszerint epilepsziás volt, megalapozatlan” – nyilatkozta Galassi. "Többen abból indulnak ki, hogy epilepsziás volt, azonban a mi elméletünk egyszerűbb és logikusabb” – mondta.

Az orvosok hipotézisüket az ókori enciklopédista, az idősebb Plinius feljegyzéseire alapozzák, miszerint Caesar édesapja és egy másik őse is nyilvánvaló ok nélkül halt meg, miközben a cipőjüket vették fel. A halálozásokat okozhatta volna epilepszia, de Galassi és Ashrafian a Neurological Sciences folyóiratban a stroke vagy a szívroham mellett érvelnek. "Még Caesar aktív életmódja és mediterrán étrendje ellenére is genetikailag magában hordozhatta a szív-és érrendszeri betegségekre való hajlamot” – írták az orvosok.

Julius Caesar idejében az eplilepsziát "szent" betegségnek tartottákForrás: Wikimedia Commons

Amikor Caesar Róma első embere lett, az epilepsziát még "szent” betegségnek tartották, de az orvosok szerint túl kevés hiteles korabeli feljegyzés készült a betegségéről ahhoz, hogy átfogó és hiteles diagnózist lehessen felállítani. Christopher Pelling, az Oxfordi Egyetem görög tanszékének professzora szerint a Caesar-féle betegség régóta epilepsziaként szerepel a köztudatban. „Nem tudom, hogy orvosilag mennyire fogadható el az állítás, de érdekes, és ez az, ami számít” – mondta a brit professzor. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK