Egy amerikai kutatócsoport megfejtette, hogyan juttatták fel a Húsvét-szigetek híres szobrai fejére a méretes és roppant súlyos kőkalapokat.

Valószínűleg egyszerű görgetéssel helyezték szobraik fejére a kalapokat a Húsvét-sziget lakói – az Oregoni Egyetem kutatói egyszerű fizikai modellezéssel jöttek rá, valójában hogyan voltak képesek ilyen magasságokba emelni a nehéz kőkorongokat.

A Rapa Nui emberek titka

Sean Hixon, az Oregoni Egyetem archeológusa és geológusa az Amerikai Régészek Társaságának éves találkozóján elmondta, hogy ezzel a módszerrel viszonylag könnyedén lehetett ekkora súlyokat megmozgatni. Ő és kollégái számítógépes modellezés segítségével derítették ki, hogyan helyezhették fel a Rapa Nui emberek nehéz kőkorongjaikat a moaik, azaz a híres kőszobrok tetejére.

A kutatók több lehetséges módszert számba vettek. A görgetéses technika mellett az építőtorony felállítását, továbbá a csigarendszer működtetését is modellezték. Vizsgálták a szobrok kalapokkal együtt felállításának lehetőségét is. Az összes technika közül a görgetés bizonyult a legvalószínűbbnek. „Viszonylag kevés ember kellett hozzá, hogy fel tudják gurítani a pukaónak nevezett kalapokat” – mondta el a találkozón Hixon. Ez kevesebb mint tíz főt jelenthetett, és a korong súlyához képest meglepően kevés befektetett erőre volt szükség hozzá.

A Húsvét-sziget híres szobrai közül többnek van kalapja, amelyet a testtől külön, vulkáni kőzetekből faragtakForrás: AFP/Gregory Boissy

Billenésbiztos kőkorongok

Mivel a legtöbb pukao inkább ovális, mint kör alakú, ez megakadályozhatta, hogy felhelyezés közben visszaguruljon a rámpán, és agyonnyomja az alatta álló embereket. A kalapok lapos oldalán apró, alig 2 centiméter mély üregeket találtak – a kőből készített főfedőket ennek segítségével rögzítették a szobrok fején. Valószínűleg abban is szerepük lehetett, hogy a kalap felhelyezésnél ne billenjen vissza a masszív kőkorong, ha a szobor esetleg megdől egy kicsit. A régészek a pukaók oldalán látható súrlódásnyomokat a görgetés eredményének tartják.

Egy kalapos moai a tenger partjánForrás: Wikimedia Commons

A kontyos szobrok

A Húsvét-szigetre az 1700-as években érkeztek az első európaiak – azóta próbálják megfejteni az őslakos Rapa Nui emberek szobrainak titkát. A több mint 800, emberi fejet és törzset mintázó kőszobor közül rengeteg rendelkezik vulkanikus kőzetből készült, korong alakú kalappal. Ezekről sokáig sok elmélet keringett: egyaránt hitték kalapnak, turbánnak, tollas diadémnak, de mára bizonyossá vált, hogy a szobrok haját ábrázolják (erre utal Rapa Nui nyelven elnevezésük, a pukao is, amely kontyot jelent).

A kőszobrok nem mind állnak - ez például térdelő helyzetben ábrázolja az embertForrás: Wikimedia Commons

A legnagyobb szobrok kalapjainak átmérője akár a 2 métert is eléri, és 12 tonnát nyom. Mivel a korongokat nem a moaikkal együtt készítették, az archeológusok régóta keresték a választ, vajon hogyan juttathatták a Rapa Nui emberek kezdetleges technológiájukkal a sokszor 12 méter magas szobrok tetejére a kalapokat – az Oregoni Egyetem régészei most megadták a választ.