CERN-kutató is az MTA Lendület-díjazottjai között

2015.04.29. 16:32

Kikkel üzleteltek a Kárpát-medencéből a Homérosz eposzaiból ismert görög harcosok? Hogyan vizsgálható az Alzheimer-kór emberi lefolyása az egerek szervezetének segítségével? Mennyire volt vezető gazdasági hatalom a Magyar Királyság a középkorban? Mennyire megbízhatóak az okos eszközök, ha már az életünkről van szó? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a 7. Lendület program nyertesei.

A Magyar Tudományos Akadémián kihirdették a hetedik Lendület program győzteseit: idén összesen 96-an pályáztak a fiatal kutatókat támogató lehetőségre, ezek közül 12-en kaptak lehetőséget arra, hogy az akadémia finanszírozásával folytassák munkájukat. A támogatás összege az évek során folyamatosan nőtt, mára pedig elérte a 400 millió forintot. 

A Magyar Tudományos Akadémia 2009 óta már több mint 100 kutatócsoport létrejöttét támogattaForrás: Wikimédia Commons

Két kategóriát díjaztak

A tudományos fokozattal rendelkező kutatók idén két kategóriában is pályázhattak: a Lendület I. a 38 év alatti, önálló pályájukat most kezdő kutatókat fogta össze, a Lendület II. pedig a már sikeres, önálló pályával rendelkező, nemzetközileg is elismert tudósokat díjazta. Idén hárman kerültek az első, kilencen pedig a második kategória kiemeltjei közé.

Lemaradóban a humán tudományok

A pályázók 44 százaléka az élettudományok, 42 százaléka a matematikai és természettudományok, 14 százaléka pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről nyújtott be kutatási programot. „Ez is mutatja, hogy van még bőven tennivalónk, mert a humán- és társadalomtudományok számára is szeretnénk ezt a pályázati formát elérhetőbbé, népszerűbbé tenni” – mondta el az átadáson Lovász László, az MTA elnöke. A díjazottak közül egyébként hárman dolgoznak ezen a területen.

Egyre több a női kutató

2015-ben három hölgy kutatót is kiemeltek a Lendület program keretein belül, velük együtt a projekt által támogatott női tudósok száma 12-re nőtt. A továbbra is kiválósági programként futó Lendület megújítását egy másik területen is tervezi az MTA vezetése. A programba eddig főként alapkutatást végző kutatók kapcsolódtak be, holott rengeteg tehetséges fiatal szakember dolgozik az alkalmazott kutatások területén is. A tervek szerint a programot ebben az irányban is kiterjesztik a következő években, olyan iparvállalatokkal együttműködve, amelyek jelentős innovációs tevékenységet végeznek Magyarországon.

A Lendület díjazottjai (egyedül Szilágyi Róbert nem tudott hazautazni az átadásra)Forrás: MTA / Szigeti Tamás

A díjazottak között egy CERN-kutató is

Az idei díjazottak között volt például olyan nemzetközileg elismert kutató is, aki a svájci Nagy Hadronütköztetőben (LHC) dolgozik – Pásztor Gabriella fizikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Kutatótársaival bekapcsolódnak az LHC CMS-kísérletébe. Céljuk a részecskefizika Standard Modelljének és a mögötte megbúvó alapvetőbb elméletnek a tanulmányozása és az ősrobbanás után létrejött forró és sűrű anyag, a kvark-gluon plazma jellemzése. „Ez a program egy régi vágyunkat váltja valóra azzal, hogy az ELTE bekapcsolódhat az LHC kísérleti kutatásaiba” – mondta el az átadón Pásztor Gabriella. – „A részecskefizika, bármennyire sikeres eredményeket is tudhat magának, még mindig rengeteg kérdést vet fel: például azt, hogyan tudnánk a gravitációt közös elméletbe foglalni a többi kölcsönhatással.”

Fizikai kutatásokért kapott még támogatást Simon Ferenc is, akinek kutatócsoportja a Lendület programból befolyt összeg segítségével maradhat együtt és folytathatja új informatikai infrastruktúrák kifejlesztését és hatékonyabb napelemcellák létrehozását.

Kémiai kutatásai miatt kapott elismerést Szilágyi Róbert, aki videóüzenetben köszönte meg az Akadémia támogatását, mivel jelenleg az Egyesült Államokban, a Montana Állami Egyetemen dolgozik. Szilágyi Róbert fő célja, hogy gyakorlati jelentőséggel bíró összefüggéseket tárjon fel a molekulaszerkezet és kémiai reaktivitás között biokémiai, homogén és heterogén reaktivitás témakörben.

A betegségek kutatásával is az élen

Biológia témakörben végzett munkáért három kutatót díjazott az Akadémia: Mátés Lajost, akinek a rák gyógyításában és megelőzésében tett vizsgálatai új távlatokat nyithatnak az orvostudomány számára, Hangya Balázst, akinek eredményei az Alzheimer-kór és a Parkinson-betegség elleni küzdelemben hasznosulhatnak, valamint Székvölgyi Lórántot, aki a makromolekulák vizsgálatával próbál választ adni a „Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” kérdésre, azaz arra, hogy a makromolekula szerkezete határozza-e meg a működést, vagy fordítva.

Az orvostudományban elért eredményeiért Tory Kálmán is a 12 szerencsés kutató egyike, aki gyermekorvosként a monogénes betegségek kialakulását vizsgálja, fő célja új gének azonosítása ismeretlen eredetű kórképekben az érintett gyermekek összes génjének egyidejű szekvenálásával.

Jönnek az okos városok

Matematikai kutatásai miatt kapott támogatást Rásonyi Miklós, akinek tudományos eredményei a mainál megbízhatóbb pénzügyi rendszerek létrehozását segíthetik elő. Az informatika területén ért el kiemelkedő eredményeket Varró Dániel, aki az okos készülékek mindennapi használatát kutatja, és beszélt okos házakról és okos városokról – véleménye szerint azért is jó, hogy itthon dolgozhat tovább, mert így a különböző technológiai újítások előbb érhetnek el hazánkba.

Három humán témát is díjaztak

A humán területek kutatói közül hárman kapnak támogatást az Akadémiától: Adamik Béla nyelvész, akinek célja egy, a középkori és modern Európa nyelvi, etnikai és kulturális arculatát lényegesen meghatározó folyamat megismerése, és a „Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisának” befejezése.

Történelem témakörből Kiss Viktória régész kutatásait díjazták, aki a Homérosz eposzaiban megénekelt görög harcosok Kárpát-medencei kortársairól akar több információt gyűjteni. Támogatást kapott még Weisz Boglárka történész is, ő szeretné bebizonyítani, hogy a középkorban a Magyar Királyság nemcsak Európa egyik fejlett hatalma, de a gazdaság mozgatórugója is volt.