A mintegy 160 millió éve, nem sokkal az első madarak megjelenése előtt a mai Északkelet-Kína területén élt dinoszaurusz mindössze 380 gramm súlyú lehetett.
A dinoszauruszok általában tollas szárnyakkal repültek. Ennek a dinónak azonban a denevérhez hasonló bőr szárnyai lehettek, bár az nem valószínű, hogy fel is tudott velük szállni.
A kínai kutatók Ji csinek nevezték el, ami mandarin nyelven furcsa szárnyat jelent. Membránszerű, bőr borította szárnyakra utal a három karomban végződő csuklóból induló, botszerű csont és egyes bőrfoltok. A feje, nyaka és végtagjai körül fellelt maradványok inkább szőrhöz vagy "tüskékhez", nem a repülésre alkalmas tollakhoz hasonlatosak.
Az új faj a dinoszauruszoknak olyan családjához tartozott, mely a legkorábbi madarakkal állt rokonságban, repülési modellje azonban - a madarak fejlődése esetében - evolúciós zsákutcának bizonyult. A tudósok a kis méretű dinoszauruszok Scansoriopteryx nemébe sorolták. A bizarr őshüllőnek eddig ezt az egyetlen példányát fedezték fel. A kétlábú őshüllő kövületéről a Nature tudományos lap aktuális kiadásában számoltak be.