Száraz lábbal lehet majd Ausztráliából Kínába gyalogolni

2015.05.03. 20:18

A Föld múltja és jövője a legizgalmasabb sci-fi regényeket meghazudtoló módon bővelkedik a különlegesebbnél különlegesebb, és az emberi fantázia határait feszegető fejezetekben. Egykor végeláthatatlan hatalmas óceánok és égbenyúló kiterjedt hegyláncok, őskontinensek váltak köddé a földtörténet drámai színpadán, hogy átadják helyüket mindannak, amit jelenkorként élünk meg.  De a földtörténet lassú, végtelen tánca még korántsem ért véget; a távoli jövő méhében már körvonalazódik az a másik, a maitól merőben eltérő új világ, amelynek csírái már itt nyiladoznak a talpunk alatt.

Világ kontinensei, egyesüljetek!

A földtudományokban az 1960-as évekre kiteljesedő lemeztektonikai elmélet jelentősége csak a modern fizika forradalmához, a kvantummechanika térnyeréséhez hasonlítható. Elsősorban az oceanográfia  1950-es, 60-as évekbeli  eredményei szolgáltattak cáfolhatatlan bizonyítékokat a lemez-tektonikai elmélet megalapozottságára.

Alfred Wegener német geográfus kontinensvándorlási elmélete tekinthető a modern lemez-tektonika előfutáránakForrás: Wikimedia Commons

Ennek következtében viharos gyorsasággal, alapjaiban és gyökeresen változtak meg szülőföldünk, a Kék Bolygó múltjával – és jövőjével – kapcsolatos ismereteink. Véglegesen bebizonyosodott, hogy nem csak a fajok, hanem a Föld sem statikus, változatlan valami; ugyanolyan folyamatos fejlődésen megy keresztül, mint az élővilág.

Fosszilis és morfológiai bizonyítékok támasztották alá Wegener elméletének megalapozottságátForrás: Wikimedia Commons

A lemeztektonikai elmélet jóvoltából sikerült korábban értelmezhetetlen jelenségekre magyarázatot találni; Alfred Wegener 1912-ben publikált kontinensvándorlási teóriája vezetett a folyamatosan születő majd megsemmisülő földrészek és óceánok többmilliárd éves birodalmát feltáró lemeztektonikai elmélethez. Az elmúlt néhány évtizedben bizonyossá vált, hogy a Föld eddigi, közel 4,5 milliárd éves történetében legalább hét olyan időszak volt, amikor valamennyi szárazulat egyetlen hatalmas földrészben, úgynevezett szuperkontinensben egyesült.

Az első bizonyítottnak tekinthető szuperkontinens a prekambriumi RodiniaForrás: burkemuseum.org

Ezek közül három szuperkontinens, a felfoghatatlan távoli múltba veszett Rodinia, az azt követő Pannotia, valamint az eddigi legutolsó Pángea, - amelynek széttöredezett „romjain” él a mai emberiség – léte már kétségkívül bizonyított tény. A legújabb kutatások szerint jelenleg egy újabb szuperkontinens-képződési folyamat kellős közepén ülünk.

Készül az eddigi legpontosabb modellszámítás

Egy, az UNESCO és a Nemzetközi Földtudományi Unió (Intertantional Union for Geological Sciences) által támogatott nemzetközi projekt, a Curtin Egyetem (Perth, Ausztrália) Földtudományi Intézetének igazgatója, Cseng Hszian Li professzor, valamint David Evans, a Yale Egyetem geológus professzorának vezetésével, az aktuális szuperkontinens képződési folyamatot igyekszik minden eddiginél pontosabban feltérképezni. 

A földkéreg soha sincs nyugalomban, a lemezek mozgása lassan de feltartóztathatatlanul megváltoztatja a Föld arculatátForrás: USGS

„ A projektben több száz tudós és geológushallgató vesz részt a világ minden tájáról az egyik legalapvetőbb földtudományi kérdés, a hogyan dolgozik a Föld mélye kérdésének megválaszolásában” – írta Li professzor az egyetem közleményében.

A Pangea a triász időszak derekán, 225 millió éveForrás: Ronald Blakey Exhibitions/Ronald Blakey

A kutatócsoport hatalmas, a legfrissebb tektonikai, geokronológiai, geodéziai és geokémiai kutatási eredményeket ötvöző adatbázis felhasználásával számítógépes modellszámítások alapján igyekszik minél pontosabban meghatározni a jelenlegi kontinensek már elkezdődött egyesülési folyamatának várható szakaszait és irányát, valamint a szuperkontinens kialakulásának időintervallumát.

A lemeztektonikai folyamatok eredményeként egykor volt hatalmas óceánok semmisülnek meg, és újak születnekForrás: Getty Images/(c) Kim Westerskov/Kim Westerskov

„ Szintén vizsgáljuk a Föld belső energiájának dinamikáját, ami a szuperkontinens-ciklusok fő hajtóereje” – fűzte hozzá Li professzor. A kutatócsoport vizsgálni fogja a szuperkontinens-periódusok evolúcióját, illetve ezek törvényszerűségeit.

Húszmillió év múlva gyalog kelhetünk át Afrikába

A legutolsó szuperkontinens, a Pángea, - amely a perm-időszak (299 millió évtől 249 millió évig) végére forrt össze egységes szárazulattá – széttöredezési folyamata a kréta időszak (145 millió évtől 65 millió évig) derekán, nagyjából 100 millió éve gyorsult fel, ennek lett az eredménye a mai kontinensek kialakulása.

A Pangea a kréta-időszak derekán, amikor felgyorsult a szuperkontinens széteséseForrás: Ronald Blakey Exhibitions/Ronald Blakey

 A hatalmas masszívum szétesése során kinyílt az Atlanti-óceán, Afrikáról leszakadt India, illetve önálló kontinensé lett Dél-Amerika, az Antarktisz és Ausztrália is. Miközben India északra hatolva összeütközött Eurázsiával, felgyűrve a Himaláját, Afrika szintén északnak tartva rotációs elforduló mozgásba kezdett.

A Himaláját India Eurázsiának ütközése gyűrte felForrás: misuma.org

Az afrikai kontinens jelenleg is évi 5 milliméteres sebességgel halad Európa irányába, miközben a nyugatra forgása miatt, megindult Afrika szétdarabolódása, a  Holt-tengertől a Zambezi folyamig tartó kelet-afrikai nagy hasadékvölgy mentén.

A kelet-afrikai nagy hasadékvölgy egy új embrionális óceán csírájaForrás:scottdunn.com

Mint egykor a Pángea északi vidékén az embrionális Atlanti-óceán, úgy most az Afrika és az Arab-félsziget között húzódó keskeny tengervályú, a Vörös-tenger tekinthető egy születési fázisában lévő új óceán kezdeteinek. 

A keskeny és színpompás élővilággal rendelkező  Vörös-tenger lemeztektonikai értlemben óceánForrás: Wikimedia Commons

Nagyjából 20 millió év múlva Afrika összeütközik Európával, és sokunk kedvence, a varázslatos Földközi-tenger ezzel végleg bezáródva, megsemmisül. A Földközi-tenger üledékeiből Afrika ütközése miatt hatalmas, a mai Himalájához hasonló hegylánc fog felgyűrődni.

Sok ezer kilométer széles óceánná hízik a Vörös-tenger

A Föld mélyén folyamatosan dolgozó tektonikus erők másutt sem fognak lazsálni.  A ma átlagosan 160-200 kilométer széles Vörös-tenger 20 millió év múlva már 1000 kilométer széles lesz, és egészen a mai afrikai nagy-tavak vidékéig fog lenyúlni.

A Vörös-tenger annak a nagy törésrendszernek a része, amely mentén a jövőben Kelet-Afrika leszakad a kontinensrőlForrás: Wikimedia Commons/NASA

Kelet-Afrika a mostani Szomáliától Mozambikig hatalmas szigetként, vagy még inkább mikrokontinensként leszakadva ekkor már keletre tart a táguló Vörös-tenger hatására; 100 millió év múlva összeütközik az Ázsiához forrt Indonéziával. A Vörös-tenger ezekre az időkre már 3-4000 kilométer széles, az Atlantihoz hasonló óceánná terebélyesedik.

Hiába a leghatalmasabb, a halálán van

A világtenger legnagyobb kiterjedésű óceáni medencéje, a peremtengerei nélküli is több mint 166 millió négyzetkilométer kiterjedésű Csendes-óceán (amelynek területe egymagában a negyedével nagyobb az összes mai kontinens területénél) impozáns méretei ellenére, lemeztektonikai értelemben a végét járja.

A varázslatos Csendes-óceán már a bezáródási fázisában vanForrás: Wikimedia Commons

A Csendes-óceán az óceánok ontológiáját (fejlődéstörténetét) leíró Wilson-ciklus utolsó, bezáródási fázisában van; a még jelenleg is erőteljesen táguló Atlanti-óceán az észak és dél-amerikai szárazulatokat folyamatosan nyugatra tolva, valamint Ausztrália északra haladva bezárják ezt a roppant nagy múltú óceáni medencét.

Új szuperkontinens, amely megváltoztatja a földi viszonyokat

A modellprognózisok szerint bő 200 millió év múlva az összes jelenlegi szárazföld ismét egyetlen szuperkontinensbe fog egyesülni.

A Csendes-óceán Amerika nyugatra, és Ausztrália északra sodródása miatt fog bezárulniForrás: Wikimedia Commons

Az Antarktisz sorsával még nem egyértelmű a helyzet;  néhány modellszámítás szerint az Antarktisz is északra hatolva egyesül a szuperkontinenssel nagyjából az egyenlítő térségében, más modellek viszont nem számolnak ezzel a lehetőséggel az Antarktisz viszonylagos stabilitása miatt. Utóbbi modellek abból indulnak ki, hogy az Antarktisz körül nincsenek olyan aktív lemezhatárok, amelyek mentén a kontinens északra „utazhatna”.

Az új szuperkontinens Amasia fantáziarajza, amely az északi féltekét fogja uralniForrás: scitechdaily.com

Noha ez valóban így van jelenleg,  de egyáltalán nem zárható ki, hogy  az eljövendő 100 millió évben megváltozik ez a helyzet. Mindenesetre az összes földtudományi szakember egyetért azzal, hogy az új szuperkontinens létrejön, és az ahhoz vezető út derekán járunk napjainkban.

A meseszép Mediterráneum 20 millió év múlva, a Földközi-tenger bezáródása miatt már nem fog létezniForrás: Wikimedia Commons

A szuperkontinensek kialakulása nagyjából 5-600 millió éves periodicitást mutat: az első bizonyosan ismert, és mintegy 1,2 milliárd éve keletkezett szuperkontinens, a Rodinia létének felfedezése óta tudjuk ezt. Az eljövendő új szuperkontinens, amelyet  Amasia, Novopángea, illetve Pángea Proxima néven jegyez a szakirodalom, elődeitől eltérően  nem észak-keleti irányba húzódó szárazulat lesz, mint amilyen a Pángea volt, és nem is a déli féltekén terpeszkedik majd mint Rodinia, hanem az északi féltekét  fogja elfoglalni  a kelet-nyugati irányba  húzódó hatalmas szárazulat.

A Földközi-tenger bezáródása nyomán Himalája magasságú hegység fog felgyűrődni a mai Dél-EurópábanForrás: misuma.org

Amasia létrejötte megváltoztatja a földi éghajlatot. Megszűnnek az észak-déli irányú nagy vertikális tengeráramlatok, amelyek napjainkban a hideg sarkköri vizet szállítják, és ismét létrejön egy a földtörténeti középkor derekán létezetthez hasonló equatoriális, egyenlítői köráramlás, amely miatt a meleg trópusi légtömegek a magas szélességi körökig juthatnak.

A különböző modellek közül Amasia (felülről a második) lesz a legvalószínűbb formája az új szuperkontinensnekForrás:Wikimedia Commons

Afrika ütközése  miatt az Európa előterében felmagasodó új, Himalájaszerű hegyvonulatnak prognosztizálhatóan hasonló hatása lesz mint a mai Himalájának. Sok-sok millió év elteltével, az  utoljára az eocén-időszakot ( 55 millió évtől 34 millió évig) jellemző trópusi monszun éghajlat  fog ismét beköszönteni Európában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK