Sikeresen lobbiztunk a felfedező kutatásokért Brüsszelben

az MTA elnökjelöltjei, Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Wolf- és Kiotó-díjas matematikus
Budapest, 2013. április 9. Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Wolf- és Kiotó-díjas matematikus, az MTA rendes tagja előadást tart a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Széchenyi István emlékestjén, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, 2013. április 9-én. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben.Az elit tudóscsoport tagja volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
Vágólapra másolva!

A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett rá, hogy az EU új stratégiai befektetéseinek finanszírozásához a legkevésbé az alapkutatásokra szánt összeget csökkentik.

Tudósok szupertalálkozója

Öt Nobel-díjas – Sir Paul Nurse, Jules Hoffmann, Serge Haroche, Jean Tirole és Edvard Ingjald Moser –, valamint a matematikai Nobel-díjnak tekintett Wolf-díjjal kitüntetett Lovász László próbálta meggyőzni az Európai Bizottság vezetőit arról, hogy fontos lenne kiszámítható módon támogatni az Európai Unióban folyó alapkutatásokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán munkaebéden fogadta a tudósokat. A találkozón részt vett Jyrki Katainen, az EB alelnöke, továbbá Carlos Moedas, az EB kutatásért felelős biztosa is.

Lovász László is a különleges hattagú küldöttség tagja volt, amely Brüsszelbe utazhatott Forrás: MTI/Mohai Balázs

Fontosak az alapkutatások

„Jó hangulatú beszélgetés volt. Mi, tudósok amellett próbáltunk érveket felhozni, hogy a tudományos alapkutatás mennyire fontos, és hogy ennek a támogatását ne csökkentsék az új innovációs alap miatt, már csak azért sem, mert az alapkutatás egyébként is az egész innovációs lánc kiindulópontja” – mondta el Lovász László az mta.hu-nak.

Támogatás az elfelejtett fejlesztésekre

Jean-Claude Juncker tavaly novemberben jelentette be a European Fund for Strategic Investments (EFSI) létrehozásának tervét.

A program lényege, hogy az EU három év alatt 315 milliárd eurónyi pénzt mozgasson meg fontos, de még a Németországhoz hasonló, fejlett tagállamokban is elhalasztott fejlesztések megvalósítására.

Az EB úgy tervezi, hogy a központi EU-s források és a tagállamok mellett számos magánbefektető járul majd hozzá a fejlesztési programhoz.

Az EFSI pénzalapját viszont részben a Horizont 2020 uniós kutatási és technológiafejlesztési keretprogram költségvetésének terhére töltenék fel. Ezt a megoldást a kutatói közösség nem tartja szerencsésnek. Az EB több tiltakozó nyilatkozatot és nyílt levelet kapott a terv miatt, s a hat tudós is ezért kért találkozót a Bizottság vezetőitől.

Az eseményre készülve Jean-Claude Juncker arra emlékeztetett, hogy az EFSI elindítását megelőző tárgyalások az utolsó szakaszuknál tartanak. „A társjogalkotókkal együtt azon munkálkodom, hogy minimális legyen az a hatás, amely az alapkutatásokat érintheti, és amelyről tudom, hogy aggodalom övezi a kutatói közösség körében” – mondta az EB elnöke szerda délelőtt Brüsszelben.

Körvonalazódó megegyezés

A szerda délben az EB Berlaymont-épületében tartott, részletekbe menő, másfél órás megbeszélésen valóban körvonalazódott a kompromisszum. A munkaebéd után tartott sajtótájékoztatón Carlos Moedas szintén arról beszélt, hogy az EFSI feltöltésének módjáról még vita van a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács között.

– számolt be az egyeztetésről Moedas.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009 óta már több mint 100 kutatócsoport létrejöttét támogatta Forrás: Wikimédia Commons

Sir Paul Nurse, az orvosi Nobel-díj 2001-es díjazottja hozzátette, hogy szerinte a fenntartható gazdasági bővülésnek és a közjónak a tudomány és a tudástermelés az alapja, a támogatások elvonása pedig ezzel a céllal ellentétes. Az alapkutatás finanszírozásának megóvásában a tagállami kormányokra, azaz a Tanács döntésére is szükség van – mondta.

Elindultunk a nemzetközi alapkutatási közösség felé

„Úgy gondolom, sikerült meggyőzni az EB vezetőit arról, hogy az egyébként nagyon hasznos új támogatási terv miatt ne vonjanak el forrásokat az alapkutatástól, ennek egyébként is nagyon rossz üzenete lenne. Többek között megemlítettem, hogy az ERC-pályázatok Magyarországnak, illetve az egész régiónak fontosak, mert egy hidat jelentenek ahhoz, hogy kutatóink bekerüljenek a nemzetközi alapkutatási közösségbe. Utalva a hazai jó eredményekre röviden elmondtam, hogy mi elindultunk ezen az úton, és remélhetőleg a jövőben is sikeresek leszünk a pályázatokon. Ugyanígy a Marie Curie pályázati rendszer is nagyon fontos a számunkra” – mondta Lovász László.

A korábbi elképzelések szerint az EB 1,7%-ot (több mint 220 millió eurót) vonna el az ERC költségvetéséből az EFSI céljaira. Ez körülbelül 150 granttel és 900 kutatóhellyel jelentene kevesebbet az ERC amúgy is túlpályázott rendszerében. A szerdai találkozó eredménye tehát ennek jelentős mérséklése lehet.

80 milliárd euró a támogatás

Az EU kutatási és technológiafejlesztési keretprogramját 1984-ben hozták létre. A legutóbbi (immár nyolcadik) szakasz a Horizont 2020, amelynek három pillére keretében 2014–2020 között körülbelül 80 milliárd euró jut alapkutatásokra, ipari fejlesztésekre (többek között nanotechnológiára, biotechnológiára), valamint a társadalmi-gazdasági problémák megoldására.

Az első, „Kiváló tudomány” elnevezésű pillér költségvetése 24 milliárd euró.

Ennek a pillérnek a része az Európai Kutatási Tanács (ERC), amely az EU legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét működteti. E pályázatokon az új EU-tagállamok közül a magyar kutatók igen jól szerepeltek: 2007 és 2013 között a térség 107 nyertes projektje közül 47 érkezett Magyarországról. A Marie Skłodowska-Curie Akciók pályafutás-fejlesztési ösztöndíját annak elősegítésére hozta létre az EU, hogy a tapasztalt kutatók új területeken próbálhassák ki magukat, és ezáltal új ismeretekhez juthassanak.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Forrás: Wikimedia Commons

Hétfős tanácsadó testület

A brüsszeli tanácskozás másik eredménye, hogy az EB hétfős tudományos tanácsadó testület létrehozását tervezi. A korábbi, José Manuel Barroso által vezetett EB-ben Anne Glover brit mikrobiológus látta el a bizottsági elnök mellett dolgozó tudományos főtanácsadó feladatát, azonban az ő mandátuma az új EB felállásával megszűnt. Az új, Jean-Claude Juncker vezette Bizottság terve szerint a testületi tagságot kiváló kutatóknak ajánlják fel. A testülettel szemben az az elvárás, hogy a több tudományterületről érkező tudósok függetlenségüket megőrizve, intézményi és politikai befolyástól mentesen és átlátható módon adjanak tanácsot, és határozzák meg, hogy egy-egy témában melyek a legfontosabb tények. A testület feladata lenne továbbá, hogy az európai tudományos akadémiák és más kutatóműhelyek eredményeit közvetítse az Európai Bizottság részére.

„Számomra nagyon jó üzenete volt annak, hogy három európai vezető tekintélyes időt szánt tudományos kérdésekre, illetve arra, hogy ezekben a kérdésekben egyezségre jussanak a tudományos közösséggel” – mondta Lovász László.