Nálunk járt az egyiptomi Indiana Jones

Havássz professzor elmondta, hogy máig jó barátságban van azokkal a fiatal civilekkel, akik a 2011-es felkelés során megvédték a kairói múzeumot

Az egyiptomi főrégész a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadást: beszélt a legújabb, általa felügyelt ásatásokról és a 2011-es egyiptomi lázadás pusztításáról is.

Egyiptomban nehéz úgy régészeti ásatást vezetni, hogy Záhi Havássz professzor előbb-utóbb ne jelenne meg a helyszínen: gyakorlatilag mindenhol ott van, ahol ígéretes feltárások zajlanak. Ennek ékes bizonyítéka volt az az előadás is, amelyet május 18-án délelőtt tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudományi karán, a majdnem csordultig teli előadóteremben: az alig egyórás vetítés alatt sikerült annyi éppen folyamatban lévő projektjét bemutatnia, hogy szinte követni is nehéz volt.

Záhi Havássz a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásában a piramisokról, a Királyok Völgyéről és Kleopátra lehetséges sírjának feltárásáról beszélt Forrás: Mandácskó Zoltán / PPKE

Kisajátítja az egyiptológiát

Havássz professzor először ügyvédnek készült – ahogy azt az előadáson elmondta, ettől a szándékától csak az tántorította el, hogy rájött: egyáltalán nem érdekli a jog. Ahogy a beszéde előtti kisfilmben is kiemelte, mindenki tudja róla: legalább annyira médiaszemélyiség, mint vérprofi archeológus, és a régészszerszámoknál már csak a kamerát szereti jobban. Sok kritika érte, mert számtalan dokumentumfilmben szerepel, rengeteg könyvet ad ki és még többet szerkeszt – sokan úgy érezték, kisajátítja az egyiptológia tudományát, de az kétségtelen, hogy az immár nagyjából 50 éve aktív Havássz lényegesen hozzájárult hazája történelmi értékeinek népszerűsítéséhez.

Záhi Havássz az épségben megmaradt aranymaszkot vizsgálja - a pletykákkal ellentétben a kincsnek a 2011-es zavargások során nem esett baja Forrás: PPKE

Bár elég megosztó személyiség, azt mindenki elismeri: Havássz tudja, hogyan kell a nyilvánosság figyelmét a régészeti szempontból jelentős ásatások felé irányítani. Szinte követhetetlen, mennyi fontos felfedezéshez adta a nevét, ezzel a laikusok számára is előtérbe helyezte az egyébként kevesebb médiafelhajtáshoz jutó feltárásokat.

A Taposiris Magna templom északi oldala - akár itt is rejtőzhet Kleopátra és Marcus Antonius sírja Forrás: Wikimedia Commons

Előadásán a legfrissebb régészeti projektekről beszélt, különös tekintettel Kleopátra és Marcus Antonius sírjának keresésére.

Akár Kleopátra sírja is lehet

Kleopátra és fia, Caesarion a Denderai templom falán Forrás: Wikimedia Commons

Az utolsó Ptolemaidának és szeretőjének végső nyughelye a mai napig ismeretlen: Suetonius és Plutarkhosz történetírók szerint Octavianus azt sem engedte meg, hogy együtt temessék el őket. Havássz professzor jelenleg az Ozirisznek felszentelt Taposiris Magna templomban kutatja a két legendás vezér sírját, előadásán pedig elmondta: nagyon valószínűnek tartja, hogy jó helyen járnak. Találtak több olyan szobrot, amelyek akár Kleopátrát is ábrázolhatják, valamint az épület mögötti nekropoliszban több görög-római kori múmiára bukkantak, amelyek arccal a templom felé fordulnak – ez arra utalhat, hogy a templom nagyon fontos személy temetkezési helye volt. A területen egyébként, ugyan Havásszéktól függetlenül, de egy magyar régészcsapat is dolgozik.

Tutanhamon felfedte a titkait

Havássz professzor beszélt a híres Tutanhamon fáraón nem is olyan régen elvégzett vizsgálatokról – elmondta, hogy a legfrissebb kutatások kimutatták: a gyermekfáraó dongalábú volt, és a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem gyilkosság áldozata lett.

Havássz professzor Tutanhamon DNS-ét vizsgálva állapította meg, hogy apja Ehnaton fáraó, anyja pedig a KV 35-ös sírban talált „fiatalabb hölgy” névre keresztelt múmia volt Forrás: PPKE

Azt is kiderítették, kik lehetnek a szülei (ebben a kutatásban az Origónak korábban interjút adó Albert Zink professzor is részt vett): apja IV. Amenhotep, az "eretnek" Ekhnaton fáraó, anyja pedig a KV 35-ös sírban talált „fiatalabb hölgy” névre keresztelt múmia volt.

A férfi, aki a fényképéből élt

Kevesen tudják, hogy nem Howard Carter volt az első, aki több ezer év múltán először megpillanthatta Tutanhamon nyughelyét: egy tizenkét éves fiú, Sheikh Hussein Abd el Rassul ereszkedett le a sírba először, még a kutató előtt. Carter olyan hálás volt neki, hogy a kincsek közül egy díszes arany nyakéket neki ajándékozott – a férfinek pedig egész életében nem kellett többet dolgoznia, már abból busásan megélt, hogy fotóztatta magát azzal a képpel, amely őt ábrázolja gyerekként, nyakában az ékszerrel. Miután elhunyt, fia átvette a családi vállalkozást, és ugyanezzel keresi betevőjét.

A rejtélyes vörös higany

Az előadás elején egyébként hallhattunk néhány történetet a 2011-es lázadásokról – az egyiptológusok nagy megkönnyebbülésére az igazán értékes régiségekhez a felfordulást kihasználó, és a kairói múzeumba betörő tolvajok nem nyúltak, mivel csak kincseket és aranyat kerestek. Rengeteg fontos régészeti lelet azonban elpusztult, köztük több szobor és szarkofág is.

Havássz professzor elmondta, hogy máig jó barátságban van azokkal a fiatal civilekkel, akik a 2011-es felkelés során megvédték a kairói múzeumot Forrás: Mandácskó Zoltán / PPKE

Havássz professzor elmondta, hogy a fosztogatók az aranyon kívül egy legenda után kutattak: abban hittek ugyanis, hogy egyfajta vörös higany rejtőzik a múmiák torkában – ez pedig még egy máig élő babona szerint mágikus tulajdonságokkal rendelkezik, és szellemeket lehet vele idézni.(Érdekes jelenség néhány óegyiptomi babona továbbélése a modern Egyiptomban.) A tolvajok valószínűleg nem találták meg, amit kerestek, sőt, a legtöbb múmiát észre sem vették az éjszaka sötétjében, így az egyiptomi régiségek viszonylag nagyobb károsodás nélkül megúszták a felfordulást. Havássz egyébként azt tervezi, hogy a gízai piramisok tövébe hatalmas, üvegkupolás múzeumot építenek majd – a tervek szerint 2015-re készen kellett volna lennie, de a forradalom késleltette a projektet.