Amikor félelmetes arcát mutatja az elborult ég

Szupercella, Kőszeg, Vihar
Raduly László
Vágólapra másolva!
A késő esti órákban Budapestet is elérte a nyugatról érkező égi áldás. Egyre hevesebb széllökések rázzák a budai hegyvidék fáit ijesztő villámok fényében.
Vágólapra másolva!

Mi is az a szupercella

Amint arról az Origo beszámolt, egy szemfüles és szerencsés olvasónknak sikerült megörökítenie a Kőszeg térségében kialakult félelmetesen szép légköri jelenséget.

A szupercella olyan magasan fejlett zivatarfelhő, amely általában a zivatarláncokba rendeződött viharfelhők között alakul ki.

A május 20-án délután kialakult szupercella Kőszeg felett Forrás: Raduly László

Erre akkor van a legnagyobb esély, amikor egy forró, magas páratartalmú meleg periódusnak a hirtelen betört hidegfront vet véget.

A zivatarlánc szabályos sorokba rendeződött, akár 5-10 kilométer hosszan elnyúló viharfellegekből álló rendszer, amelyben létrejöhet egy különösen fejlett zivatarfelhő, a szupercella.

Magyarországon is kialakulhatnak szupercellák, amelyek körzetében heves vihar tombol. A felvételen egy tavaly augsuztus 14-én Vasvár térségében kialakult szupercella látható Forrás: MTI/Varga György

A szupercella belsejét rendkívül heves légáramlások, orkánerejű, azaz 100 kilométer/órát meghaladó szél, és akár a 2 centiméteres átmérőt meghaladó jégdarabok hullása jellemzi. A szupercellák létrejöttének körzetét rendkívül heves, piros színű riasztást eredményezhető vihar jellemzi.

Egy tornádó tölcsére egy erdő felett az észak-németországi Bützow város közelében 2015. május 6-án Forrás: MTI/EPA-DPA/Hein-Godehart Petschulat / Handout

A szupercellákban alakulhat ki a kis átmérőjű, ám rendkívül heves légáramlás, az úgynevezett tuba, amelyet ha leér a talajszintig, tornádónak nevezünk.

A nyári égbolt félelmetesen szép oszlopai

A hőmérsékleti viszonyok miatt különösen a nyári időszak kedvez a heves zivatargócok kialakulásának. Az alakuló égi áldást a nyári égboltra kirajzolódó tölcsérformában felmagasodó, és a tetején üllőszerűen kiszélesedő zivatarfelleg, a cumulonimbus (nemzetközi jelöléssel Cb típusú zivatarfelhő) jelzi.

Egy különleges, úgynevezett sapkás zivatarfelhő,fénytörés okozta légköroptikai jelenséggel Forrás: EPOD/Geert Sassen

A cumulonimbus belsejét rendkívül erős felfelé illetve lefelé irányuló légáramlás jellemzi, amelynek a sebessége akár a 100 kilométer/órát is elérheti.

Zivatarfelhők Szentgotthárd felett 2015. május 6-án. A szupercellák az úgynevezett zivatarláncokban alakulhatnak ki Forrás: MTI/Varga György

Ennek köszönhető, hogy a zivatarfelhő igen magasra, nem egyszer a legalsó légréteg, a troposzféra 12 kilométeres határa fölé emelkedik.

A cumulonimbus teteje kivételes esetben akár 18 kilométer magasra, a sztartoszférába nyúlik fel.

A zivatarfelhő nagy nedvességtartalmú alsó részéből a feláramlás miatt magasba jutó vízcseppek megfagynak, amelyek a leáramlások jóvoltából jégesőként érhetik el a felszínt.

Egy magasba nyúló zivatarfelhő, cumulonimbus képe. A zivatarfelhőkben rendkívül heves fel és lefelé tartó áramlások uralkodnak Forrás: wikimedia.org

A zivatarfelhők elsősorban nyáron, az összeálló gomolyfelhőkből (cumulus) alakulnak ki, de létrejöhetnek a markáns hidegfrontok előtt is. A cumulonimbus komoly kockázatot jelent a repülőgépek számára, amelyeket ezért a polgári utasszállító gépek mindig ki is kerülnek.