Már a 13. században is űztek szerencsejátékot

Néhány szerencsejáték során használt faragott bot, amelyet a Nagy Sóstó melletti Barlang 1 nevű lelőhelyen ástak ki

 A nyersfordításban hegyfoki kultúrának nevezett közösség virágzására utaló leleteket találtak amerikai régészek Utahban. A kockák, karikák és faragott botok bizonyítják, hogy szerencsejáték már a 13. században is létezett a területen.

A Barlang 1-nek nevezett, a utahi Nagy Sóstó mellett található régészeti lelőhelyet az 1930-as évektől kutatják az archeológusok, mégis csak most derült ki, mire szolgálhattak a barlangban százával talált faragott botok, kockaszerű tárgyak és karikák: szinte bizonyos, hogy szerencsejátékra használták ezeket. Ez az itt élő, nyersfordításban hegyfoki (Promontory) kultúrának nevezett népcsoport virágzására is utalhat.

Néhány szerencsejáték során használt faragott bot, amelyet a Nagy Sóstó melletti Barlang 1 nevű lelőhelyen ástak ki Forrás: Dr. John Ives

A szerencsejáték szerelmesei

Az amerikai Albertai és a Birgham Young Egyetem kutatói átvizsgálták azokat a leleteket, amelyek az újabb és korábbi ásatások során kerültek elő innen,hogy a 13. századi hegyfoki kultúra helyzetét tanulmányozzák.

„Számomra a leletek mennyisége és változatossága három dolgot jelent: a tárgyakra rendkívül vigyáztak, a barlangi nép kultúrája 20-40 éves itt-tartózkodásuk alatt virágzott, valamint különösen szerették a szerencsejátékokat” – mondta el a Western Digsnek Dr. John Ives, aki évek óta kutatja a hegyfoki kultúrát.

Társadalmi vitákat is lerendeztek vele

A kutatók azt valószínűsítik, hogy a szerencsejátékokat nem csak időtöltésre, hanem társadalmi viták és hatalmi harcok eldöntésére is használhatták. Ez a vándorlások időszakában különösen fontos lehetett: a hegyfoki kultúra ugyanis északról, a kanadai szubarktikus területekről érkezett a mai Egyesült Államok délnyugati területeire.

A hegyfoki kultúra virágzott, míg a többi hanyatlott

Ives és kollégái korábban már felszínre hoztak néhány, a hegyfokiakhoz köthető leletet, így például egy gyerekméretű cipőfélét is. A feltárt tárgyak száma és minősége arra utal, hogy a népcsoport virágkorát élte az 1200-as évek végén – ez azért érdekes, mert más közeli kultúrák a rendkívüli szárazság miatt ekkoriban a túlélésért küzdöttek.

Így néz ki egy fonott karika, amelyet valószínűleg szintén szerencsejátékra használtak Forrás: Dr. John Ives

„A 13. század derekán Észak-Amerikában talán soha nem látott zűrzavar ütötte fel a fejét, amelyért komplex társadalmi és környezeti tényezők okolhatóak, mint például az 1200-as évek végén jelentkező súlyos szárazság” – mondta el Ives. – „A hegyfoki emberek azonban láthatóan jól éltek.”

Az unatkozó hegyfokiak szórakozása

Azon kívül, hogy valószínűleg társadalmi kérdéseket döntött el, a szerencsejáték egyszerű szórakozási formaként is szolgálhatott: a jólétben élő hegyfokiak ezzel ütötték el szabadidejüket. Ezt az elméletet alátámasztja, hogy a legtöbb leletet a barlang szájánál találták, amelyet ekkoriban közösségi területként használtak.

Kutatók dolgoznak a Nagy Sóstó melletti barlangban, ahol a hegyfoki (Promontory) kultúra nyomait keresik Forrás: Dr. John Ives

A nők is játszottak

Gabriel Yanicki, a kutatásban részt vevő doktorandusz úgy véli, elsősorban a nők között volt népszerű a kockát használó szerencsejáték. „A női játékok során a tétek kisebbek lehettek, például fogadhattak személyes tárgyakban, vagy abban, hogy éppen ki milyen házimunkát végezzen” – mondta el Yanicki a Western Digs portálnak. A férfiak azonban nagyobb tétben játszhattak: valószínűleg a szomszédos népcsoportokkal is így döntötték el a kisebb-nagyobb konfliktusaikat.