Gepidákra bukkantak Berettyóújfalunál

2015.05.26. 15:18

Magyarországon egyedülálló, közel kétszáz sírból álló gepida temetőt találtak régészek Berettyóújfalunál, egy útépítést megelőző feltárás során. A régészeti feltárást a debreceni Déri Múzeum megbízásából jelenleg is zajlik.

A legjelentősebb magyarországi sírhely

A temető az elmúlt évek legnagyobb felfedezése ebből a korszakból, mivel hatalmas gepida leletanyaggal büszkélkedik. A titokzatos gepida népet – néhány írásos forrástól eltekintve – csak a régészeti leletek alapján ismerhetjük.

Az utóbbi években csupán kisebb temetőket találtak a régészek, így a most Berettyóújfalu határában előkerült közel kétszáz sír egyedülállónak tekinthető, országos szinten a legjelentősebbek közé tartozik. 

Ásatási rajz készül a berettyóújfalui gepida lelőhelyen talált leletekrőlForrás: Salisbury Régészeti Kft.

„A gepidáknak Erdélyben volt a hatalmi központjuk, azonban a mostani berettyóújfalui leletanyag alapján úgy tűnik, itt is lehetett egy jelentős centrumuk, több évszázadon keresztül élhetett itt ez a népcsoport” – mondta Farkas Zoltán, a Salisbury Régészeti Kft. ásatásvezető régésze.

Farkas Zoltán, az ásatást vezető régészForrás: Salisbury Régészeti Kft.

A hiányos sírban is kincsekre leltek

Bár a sírok többségét kirabolták, így is számos izgalmas lelet került elő a föld alól. A csontvázas sírokból a halottal eltemetett kardok, lándzsák, fibulák, övcsatok, csontfésűk, bordás csészék és edények is voltak a megtalált leletek között. Közülük kiemelkedik a díszes pajzsdudor, az úgynevezett umbo, amely az aranyozott díszítéséből ítélve valószínűleg egy magas rangú gepida harcosé lehetett. A leletanyag restaurálását a szakemberek már meg is kezdték – párhuzamosan az ásatással.

A helyszínen talált umbo (pajzsdudor) egykor egy gepida harcosé lehetettForrás: Salisbury Régészeti Kft.

A gepida temető mellett avar lovas temetkezésekre, házra utaló nyomokat találtak és látványos – a neolitikumból származó – agyaglelőhelyeket is feltártak. Mindez arra enged következtetni, hogy a terület más időszakokban is kiváló adottsággal rendelkezett a letelepedésre. Az már most, a temető feltárása közben nyilvánvalóvá vált a szakemberek számára, hogy a gepidák nem tűntek el az avar uralom idején, hanem a két népcsoport együtt élhetett tovább ezen a lelőhelyen.

Kik voltak a gepidák?

A gepida nép keleti-germán eredetű lehetett, ám az ellenségeik (és elvileg rokonaik), a gótok róluk szóló mondája alapján Gothiscandza szigetéről származtak. Bár azt a vidéket Skandináviával azonosítják, a két nép onnan száramazó eredete nem bizonyított. A gepidák régészeti nyomai a Visztula vidékig követhetőek, mivel az i.sz. 2-3. század folyamán arra vándoroltak. Egyes elméletek szerint 260 körül, mások szerint az i.sz. 4-5. század környékén jelentek meg a Szamos és a Tisza közötti területeken. Terjeszkedésüket kezdetben (400 körül) a hunok, majd további – a mai Szerémségig és Szlavóniáig nyúló – területfoglalási törekvéseiket az osztrogótok húzták át.

A megtalált gepida csontvázak egyikeForrás: Salisbury Régészeti Kft.

 

A gepida temetőben több csontvázat is találtakForrás: Salisbury Régészeti Kft.

A régészek számos, a terepi munkát és az összefüggések értelmezését meggyorsító technológiát, így például 3D szkennert és speciálisan felszerelt drónt is használnak a feltárás során.

A 3D szkennert is igénybevették a feltárás soránForrás: Salisbury Régészeti Kft.

Az ásatások befejeztével megkezdődik majd a leletek régészeti értelmezése és tudományos feldolgozása.

KAPCSOLÓDÓ CIKKek