Lehet licitálni Mozart hajára

2015.05.28. 13:36

Nem éppen szokványos történelmi relikviák kerülnek kalapács alá a patinás londoni aukciós-ház, a Sotheby’s mai árverésén.

Hajszín, amit eltakart a rizsporos paróka

Az úgynevezett bécsi klasszikusok triászán belül (Beethoven, Haydn, Mozart) talán a salzburgi zseni, a 18. század egyik legtermékenyebb zeneszerzője, Wolfgang Amadeus Mozart a legnépszerűbb komponista.

Wolfgang Amadeus Mozart (középen) és családja.Forrás: Wikimedia Commons

Mindez nem véletlen, hiszen rövid életének 35 éve alatt több mint 600 zeneművet komponált a kor szinte valamennyi műfajában, az operától és oratóriumtól kezdve egészen a zongoraversenyekig, kamara – és kísérőzenéig bezárólag.  

A mai londoni árverésen ritka személyes relikvia, Mozart egy hajtincse kerül kalapács alá.

A korabeli portrék Mozartot a 18.század divatjának megfelelően, rizsporos, masnis parókában ábrázolják.  Az árverésre kerülő, díszes medálba foglalt hajszálak azt bizonyítják, hogy a mester szőke volt.

A mozarti hajtincs útja Bécstől Londonig

Az árverésre kerülő, és Mozart hajszálait őrző díszes medál a benne lévő kézzel írt feljegyzés szerint John Collet brit mérnök tulajdonában állt, aki Karl Anschütz karmestertől kapta azt ajándékba, valamikor 1848 és 1851 között. 

A licitre került medál Mozart szőke hajszálaivalForrás: Live Science

Anschütz édesanyját barátnője, a zeneszerző özvegye,  Marie Constanze Mozart  ajándékozta meg  elhunyt férje néhány hajszálával.  Az ereklye 1890-ben a Sommervell család tulajdonába került, ők ajánlottak fel árverésre a kincset érő hajszálakat.

A Sotheby’s  becslése szerint  15 – 18 000 USD  körüli vételár ( ez  durván 4, 2 – 5, millió forint közötti összeg)  várható  Mozart szőke tincséért.  

A zeneszerző 35 éves korában, 1791. december 5-én, nem sokkal hajnali egy óra előtt hunyt el. Ma sem tudni pontosan, hogy mi okozta a halálát. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy Mozart beteges  természetű  volt, 1784-ben például egy súlyos vesebetegségen esett át. A halál bécsi lakásában érte a zeneszerzőt, itt is ravatalozták fel rövid időre.

Mozart halála korabeli metszetenForrás: Wikimedia Commons

A holttestét délelőtt átvitték a Stefán-dómba beszentelni, és még aznap  örök nyugalomra helyezték a bécsi Sankt Marx köztemetőjében. Nem tömegsírba, hanem úgynevezett hármas sorsírba temették a zeneszerzőt.(Ezekbe a sírokba három koporsót földeltek el, hét év elteltével pedig ismét kiadták a sírhelyet.)

Családtagjai közül senki sem vett részt  a temetésen,

özvegye Marie  Constanze csak 1809-ben ment ki először a temetőbe férje sírját  megkeresni. A sírt azonban 1800 körül felszámolták, így nem tudjuk, hogy ténylegesen hol nyugszanak Mozart földi maradványai.

Beethovenre is megy a licit

A bécsi klasszikusok másik óriása, Ludwig van Beethoven néhány hajszála is kalapács alá kerül Londonban.  A szürke, őszes hajszálakhoz tartozik egy 19. századi hitelesítő okirat is, azonban az Örömóda szerzője tincseinek története - szemben a mozarti relikviával – korántsem  olyan jól dokumentált . 

Beethoven hajszálai, és a 19. századi tanúsítvány aranyozott keretbenForrás: Live Science

A mester  1827 március 26-án, ötvenhetedik életévében hunyt el Bécsben. ( A korabeli feljegyzések szerint halála napján hideg, barátságtalan idő volt a császárvárosban, éppen havazott. Amikor Beethoven lehunyta szemét, megdördült az ég.) Egészsége 1826-ban drasztikusan megromlott.

A legnagyobb valószínűséggel májprobléma okozta halálát, de súlyos ólommérgezés is szerepet játszhatott egészsége végzetes megrendülésében. 

Ólommérgezés és süketség

A washingtoni Kongresszusi Könyvtárban, valamint a bonni Beethoven Ház gyűjteményében őrzött és a zeneszerzőtől származó eredeti hajrelikviákból vett minta laboratóriumi elemzése mutatta ki a zeneszerző ólommérgezését.  

Beethoven portréja (Joseph Karl Stieler festménye, 1820)Forrás: Wikimedia Commons

Beethovenről közismert, hogy már korán, 25 éves korában megjelentek a teljes süketségéhez vezető első tünetek, amelyek mély depressziót váltottak ki a mesterből. 

1819-re teljesen megsüketült, így utolsó műveit, köztük legmonumentálisabb alkotását, a IX. szimfóniát is süketen komponálta.

Utóbbi 1824-es bécsi ősbemutatóját saját maga vezényelte. A bemutatón a bécsi nobilitások, és az udvar prominensei is részt vettek. A IX. szimfónia frenetikus, tomboló sikert aratott. A közönség, - köztük Habsburg-főhercegek - felállva ünnepelték a mestert.

Beethoven ma is az egyik legkedveltebb klasszikus zeneszerző. Fischer Iván Beethoven V. szimfóniáját vezényliForrás: MTI/Bruzák Noémi

A teljesen süket Beethoven ebből mit sem hallott; az első hegedűs fordította udvariasan az őt lelkesen ünneplő közönség felé.  A néhány beethoveni hajszálért az aukciós-ház nagyjából egymillió forint körüli bevételt remél. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK