Őskori emberáldozatokra bukkantak Kínában

A sírokban gyakran egy egész család maradványait is megtalálták

Északnyugat-Kínában, Mogou falu mellett fedezték fel azt a temetőt, amelyben a régészek emberáldozatok földi maradványaira bukkantak.

Emberáldozatok harmadjára

A majdnem 300 feltárt sírban a Qijia kultúrához tartozó emberek földi maradványait azonosították – a kínai Mogou falu melletti ásatási helyszínen három szezonban folyt a munka, a szokatlan emberáldozatokat a harmadik alkalommal találták meg.

A sírokban gyakran egész családok maradványaira bukkantak az archeológusok Forrás: Chinese Cultural Relics

Majdnem 300 feltárt sír

A 2009. augusztus és november között zajló harmadik ásatási szezonban 266 sírhelyet sikerült feltárni, ezek közül akadtak egyszerű, de oldalkamrával ellátott gödörsírok is.

A kutatást végző Északnyugati Egyetem Selyemút Örökségmegőrzési és Régészeti Kutatási Központ archeológusai szerint a sírokat többször is felhasználták: ezt a bennük található talaj minőségéből állapították meg.

A sírokban talált ékszerek Forrás: Chinese Cultural Relics

Az M841 jelzéssel ellátott temetkezési helyen például egy női csontvázat találtak, nem messze tőle pedig egy később eltemetett gyermek földi maradványaira bukkantak.

Erőszakos leleteket is találtak

A feltárt sírhelyekben talált holtak északnyugat felé fordulnak. Sokszor egész családokat temettek el egy nagyobb, több kamrás sírban.

A kutatók a csontvázak mellett különböző kerámiát, ékszereket és úgynevezett jóscsontokat találtak.

Néhányuk lábánál állati maradványokra (szarvakra, állkapocscsontokra) bukkantak. Előkerültek akár erőszakra is használható tárgyak is, például egy kőbuzogány feje, kések és tőrök.

A sírokból előkerült, jó állapotú kerámiák Forrás: Chinese Cultural Relics

Emberáldozat a holtak között

A feltárásról a Chinese Cultural Relics tudományos folyóiratban közölt tanulmányban a kutatók emberáldozatokról is beszámoltak.

Az egyik sírhoz tartozó gödörben egy oldalra döntött, arccal a sírkamra felé forduló, nagyon jó állapotban fennmaradt csontvázat találtak.

A régészek úgy gondolják, hogy megközelítőleg 13 éves lehetett, amikor feláldozták.

Emberáldozatok Kínában

Az uralkodónak, isteneknek felajánlott, vagy harci célból végzett emberáldozat elsősorban Közép- és Dél-Amerikában volt elterjedt, a legtöbb rituális emberölés valószínűleg az inkákhoz és az aztékokhoz köthető. A mexikák teremtéstörténete szerint az istenek saját vérüket adták az emberiség megteremtéséért. Mivel az ember így ajándékba kapta az életet, örökké tartozik az isteneknek – a tartozás fejében pedig rendszeresen emberi vért kell felajánlani. A vért a közép-amerikai vallásban a termékenységgel is összekötötték, ezért mindenkinek kellett vért adnia valamikor életében. Nem ez az első eset, hogy Kína területén emberáldozatokra utaló nyomokat találnak: Senhszi tartomány egy újkőkorszaki (neolitikumi) kővárosában több mint 80 fiatal nő koponyájára bukkantak régészek egy tömegsírban. Az országban egyébként gyakori volt, hogy a királyokat és uralkodókat a szolgálóikkal és ágyasaikkal együtt temették el, akiket meggyilkoltak vagy élve földeltek el.

A szárazsággal harcoló Qija

A megtalált csontok körülbelül 4000 évesek – ez még az írásbeliség megjelenése előtti időszak Kínában.

Az északnyugat-kínai Qijia (Csi-csia) kultúra a Kr. e. 2. évezred elején az első kínai bronzkori kultúra volt, amely már a neolitikum végét és a kínai ókor kezdetét jelentette.

A Qijia emberek elég száraz és kietlen területen éltek, de remekül alkalmazkodtak a mostoha körülményekhez: kölest termesztettek, amely kifejezetten szaporán nőtt a száraz környéken, és több állatfajt is tartottak, így például disznót, kecskét és juhot.

Egy felnőtt nő csontváza - deréktól lefelé a lelet nagyon elroncsolódott Forrás: Chinese Cultural Relics

Olyan házakat építettek, amelyeket részben a földbe ástak, és ajtajaik általában déli tájolásúak voltak.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy miért áldozhattak embereket

– talán a legyőzött népcsoportok hadifoglyaival bántak el ilyen kegyetlenül.

Jóscsontok is előkerültek

A kutatók olyan csontdarabokat és egyéb más leleteket találtak a sírokban, amelyeket a Qijia kultúra emberei jóslásra használhattak. Kínában nagy hagyománya van a jóscsontoknak – az ősi kultúra néhány legkorábbi írásos emléke is ezekről szól.