Állatian érdekes: Három szív élteti a nyolckarú zseniket

A Giant Pacific Octopus is displayed in Sea Life in Blankenberge, on March 29, 2012. The Giant Pacific Octopus is the largest octopus species, with tentacles up to 1m50 long. Until the end of the year Sea Life is hosting a special octopus exposition called 'World of the octopus'. AFP PHOTO KURT DESPLENTER

Ha az állatvilág legegyedibb élőlényeit szeretnénk összeválogatni, a polipok  mindenképpen a top tízben végeznének. Intelligenciájuk, valamint különleges vérük és – nem elírás - szíveik tulajdonsága miatt földre pottyant idegen lényeknek tűnhetnek a szemünkben.

A polipok (Octopoda) meglepően komplex lények, fejükben és testükben 500 millió idegsejt található – ez figyelemreméltó szám egy puhatestű esetében. Első látásra nem gondolná senki, mennyire „eszesek”, de bizonyított, hogy képesek tervezni, „érvelni”, sőt egyesek még a sportmeccsek végeredményét is megjósolják. Indonéziában azt is megfigyelték, hogy amikor a vihar közeleg, a fejlábúak kókuszhéjakat gyűjtenek, amelyekből fedezéket „építenek” maguknak.

A polipok azonban nem csak az eszük miatt kiváló alkalmazkodók, hanem egyedi testnedvük miatt is.

A vérükben ugyanis nem vastartalmú hemoglobin, hanem réztartalmú hemocianin (fehérje) szállítja az oxigént

, amely oxigénhiányosan színtelen, oxigéndús állapotban viszont sötétkék színűre változik.

Előny és hátrány

Extrém körülmények között a hemocianin előnyét annak rézatomjai jelentik, amelyek hatékonyabban szállítják az oxigént, ha a víz túlságosan hideg, az oxigénnyomás pedig túl alacsony. Ez az adaptációs képesség egyben a legnagyobb hátrány is, mivel rendkívül érzékennyé teszik az állatot a pH (kémhatás) változásra. Ha a víz pH-ja túl alacsony az oxigénszállítás zavart szenved,

ezért is probléma az óceánok elsavasodása.

Forrás: AFP/Kurt Desplenter

Három szíve van, mégsem strapabíró

A polipoknak, és a többi fejlábúnak három szíve van, amelyből kettő tulajdonképpen segítő funkciót tölt be. Ezek a kopoltyúszívek, amelyek nevükből eredően a kopoltyúk tövében helyezkednek el. Az oxigénben szegény vért átpumpálják a kopoltyúkon, majd a gázcserét követően az immár oxigénben gazdag testnedvet eljuttatják a harmadik, központi szívhez. Utóbbi szerv végül az oxigéndús vért eljuttatja a test szöveteihez.

A központi szív verése akár hosszabb időre is kihagyhat, ha az állat úszni kezd

, emiatt hamar kimerül. Annak érdekében, hogy ezt elkerülje, inkább a talajon való mászást választja.