Sci-fi módszerekkel mentenék meg a világörökségi helyszíneket

A híres kappadókiai sziklatemplomok, amelyekbe sokszor egész városok menekültek

Kiterjesztett valóság segítségével mentenék meg olasz kutatók a világörökségi helyszíneket a turistatömegek rombolásától – így mi is bejuthatnánk olyan helyekre, ahová egyébként soha nem engednek be látogatókat.

Bármennyire vigyázunk, látogatásaink során akaratlanul is megrongálhatjuk a legszebb és legkülönlegesebb történelmi helyszíneket: lélegzetünk párával „fertőzi” a barlangok mikroklímáját, ujjaink zsírnyomokat hagynak a műtárgyakon, és lábunk lassan, de kitartóan amortizálja az épületek lépcsőit.

Üçhisar sziklaerődítménye - ez a második legfontosabb illyen típusú antik építmény Nevsehir tartományában Forrás: Origo

A földalatti városok pusztulóban

Nincs ez másképp Törökországban, Kappadókia területén sem, ahol a korai keresztények által használt sziklatemplomokat és földalatti városokat amortizálja a rengeteg turista.

Természetes, hogy mindenki kíváncsi a keresztény menekültek egykori lakhelyére, de még akkor is károkat okozhatunk a helyszínen, ha kifejezetten óvatosak vagyunk.

Kappadókia rövid története

Kappadókia Törökország középső részén terül el, először a Kr. e. 6. században találkozhattunk nevével az akhaimenida feliratokon. A hettita fennhatóság után I. Darieosz uralkodása alatt perzsa tartomány, szatrapa lett, de sokáig saját uralkodókkal rendelkezett. Végül Nagy Sándor idején nyerte el teljes függetlenségét. Rómával először ellenséges viszonyban állt, de a Kr. e. 2. századra már szövetségesekké váltak. Végül Tiberius császár a Birodalomhoz csatolta az addig saját királlyal rendelkező országot, és provinciaként kormányozta tovább. A Bizánci Birodalom ideje alatt elsősorban katonai szempontból fejlesztették a területet – számos városfalat megerősítettek, és egy úgynevezett „optikai figyelmeztetőrendszert" alakítottak ki, amely abból állt, hogy messziről is jól látható tüzeket gyújtottak a nagyobb dombokon és hegyeken felhúzott várak valamint erődök falán, hogy időben értesüljön mindenki a közelgő veszélyről. Ebben az időszakban építették ki a kappadókiai földalatti városrendszereket is.

Alternatív megoldások

Giorgio Verdiani építész professzor vezetésével olasz kutatók most alternatív megoldást találtak a problémára: az Open Archaeology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban felvázolt metódus megmentheti az eredeti helyszíneket a pusztulástól, és még a turisták számára is kedvező lehet.

A híres kappadókiai sziklatemplomok, amelyekbe sokszor egész városok menekültek Forrás: Flickr / mariusz kluzniak

Virtuális és kiterjesztett valóság lehet a megoldás

Verdiani és kollégái úgy gondolják, hogy a kiterjesztett valóság lehet a megoldás az egyre égetőbb problémára. Az általa leírt módszer szerint lézerszkennerrel fel kell térképezni a kappadókiai barlangokat, beleértve a magasságot, mélységet, pontos helyzetet és az anyagösszetételt.

Ezután számítógép segítségével meg kell alkotni a barlangok háromdimenziós mását, majd 3D-s nyomtatóval életre hívni azokat. Ezeket a mérethű, teljesen pontos másolatokat aztán múzeumokban helyeznék el, ahol a látogatók vizuális valóságot vetítő készülékekkel barangolhatnának a világörökségi helyszínek között anélkül, hogy rongálnák őket.

A legnagyobb földalatti város

Tavaly jelentették be, hogy Nevşehir vára alatt megtalálhatták az eddig ismert legnagyobb földalatti városrendszert – még folynak a vizsgálatok, de akár 460 ezer négyzetméteres területen is húzódhat. A legalsó járatok 113 méter mélyen húzódhatnak, és a korai bizánci időszakban, a Kr. u. 4-5. században építhették őket. A komplex alagútrendszerben minden adott volt ahhoz, hogy emberek akár hosszabb ideig éljenek benne – víztárolóival, csatornáival és levegőaknáival gyakorlatilag egy földalatti városként funkcionált. Ha veszély közeledett, a kappadókiaiak élelemmel megpakolva és az állataikkal együtt leköltöztek ide, majd hatalmas sziklákkal elbarikádozták a bejáratokat. Amint a veszély elmúlt, visszatértek normális életükhöz.

A 3D-s nyomtatás rohamosan fejlődik

Persze ez most még úgy tűnhet mintha egy sci-fi filmből kiragadott megoldás, azonban a 3D-s nyomtatás rohamos fejlődésével közelebb lehet, mint gondolnánk. Ezzel a módszerrel nem csak Kappadókia földalatti városait, de az összes többi világörökségi helyszínt meg lehetne menteni – lassacskán ugyanis teljesen tönkreteszi ezeket a rengeteg turista.

Barlangrajzok a Chauvet-barlangból: őstulok, ló és orrszarvúfejek a fekete korszakból Forrás: Wikimedia Commons

Nem ez lenne az első próbálkozás

Hasonló módszereket egyébként már most is alkalmaznak: tavaly építették fel Tutanhamon sírjának tökéletes mását Egyiptomban, áprilistól pedig Franciaországban látható a Chauvet-barlang pontos másolata a barlangrajzokkal.