Állatian érdekes: A rénszarvasok szeme télen kék színűvé változik

Kékszemű rénszarvas

Rudolf a rénszarvas a karácsonyi időszak kedvenc szereplője, hiszen ki ne nyomogatná meg szívesen hívogatóan piros nóziját. Van azonban egy sokkal érdekesebb tulajdonsága a fajnak, amely ellentétben a vörös orral, még valóságos is: az állatok szemszíne télen aranyról kékre változik. De miért?

Tizennégy évvel ezelőtt egy látással foglalkozó neurobiológus, Glen Jeffery majdnem hanyatt esett a meglepetéstől, amikor megpillantotta az asztalára helyezett sarki rénszarvasoktól (Rangifer tarandus) származó szemeket. Jó biológushoz méltóan nem a kivágott látószervek horrorisztikus látványától ájult el, hanem attól az érdekességtől, amit bennük látott: a nyáron leölt rénszarvasok szeme aranyban, a télen kilőtt példányoké kékben pompázott.

Tizenkét év kutatómunka kellett ahhoz, hogy rájöjjön, mi ennek az oka.

Amikor nem kel fel a Nap

Az arktiszi területeken nem egyszerű az élet: amellett, hogy brutálisan hideg van, a Nap is folyamatosan próbára teszi az élővilágot. A nyári napfordulóhoz közeledve ugyanis a Nap egyre később bukik a horizont alá, majd egyáltalán le sem nyugszik. Ennek fordítottja játszódik le téli időszakban, amikor egy bizonyos ideig a Nap nem kel fel. A periódusok hossza a sarkvidék egyes részein egy naptól, az Északi-sarkra jellemző több hónapig is eltarthat.

Arktisz Forrás:pixabay.com

Ezért villan a cica szeme

A mintákat az északi sarkkörtől északra fekvő Tromsø-ban gyűjtötték be számi vadászoktól. Tíz nyári időszakban és tíz téli időszakban leölt állat szeme került Jeffery-hez.

Embereknél a szivárványhártya (írisz) határozza meg a szem színét. A rénszarvasoknál a színváltozás azonban nem az íriszt érinti, hanem a retina mögött található fényvisszaverő réteget (tapetum lucidum). Ne lepődjön meg senki, ha nem hallott még a szemnek erről a komponenséről: az embereknél nincs ilyen, sok állat azonban rendelkezik vele, funkcióját tekintve pedig az éjszakai látást segíti – visszaveri a fényt a szem belseje felé, így a retina fényreceptorai egy második ingerlést kapnak. Az említett réteg felelős azért, ha kedvenc házimacskánk szemébe világítva villanást észlelünk - olvasható a Phys.org weboldalán.

A látás egyszerre javul és romlik

Emlősök esetében a rénszarvasnál mutatták ki legelőször, hogy a fényvisszaverő rétegben színváltozás történik. Ha az állat tapetuma kék, akkor 50 százalékkal kevesebb fény jut ki a szemből, mintha az aranyszínű lenne. Emiatt romlik a látásélessége, viszont

ezerszer érzékenyebbé válik a fényre.

A párosujjú patás tehát nem látja, pontosan mi is közeledik felé a tél sötétéjében, viszont távolról kiszúrja, így időben kereket tud oldani.

Kékszemű rénszarvas Forrás: Brie91 / Deviantart

Van zöld is

Tudjuk tehát, hogy mit érint a színváltozás, de hogyan megy végbe? A téli sötétségben az állatok pupillája - hogy minél több fényt engedjen be - teljesen kitágul. A tágulás elzárja a csarnokvíz elvezetődését lehetővé tévő utat, így nő a nyomás a látószerv belsejében. A fokozottabb nyomás összepréseli a fényvisszaverő rétegben a kollagén rostokat, ettől a tapetum színe aranyról kékre változik. Nyári időszakban az ellenkezője történik: a szemnyomás csökken, a kollagén rostok között ismét nagyobb lesz a hézag, a szemszín pedig kékből aranyba megy át.

Érdekesség, hogy norvég biológusok megfigyeltek már egy harmadik szemszínt is a rénszarvasoknál: egy Tromsø közelében élő csorda tagjainál zöld volt a látószerv színe.