A Csuri üstökös éjszaka sem pihen

A Rosetta űrszonda navigációs kamerájánának legfrissebb, március 6-i felvétele a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magjáról

A Csuri éjszaka is aktív marad - erről tanúskodnak a Rosetta legújabb felvételei, amelyeket az űrszonda az OSIRIS rendszerének nagy látószögű kamerájával készített az égitest "fejéről".

A képek napnyugta után fél órával készültek, s a felvételeken egyértelműen látszanak a porkilövellések (jetek) az úgynevezett Maat-tartomány területén.

A tudósok ugyanis az üstökös felszínén a talaj típusától függően 19 régiót különböztetnek meg, amelyeket fáraók és egyiptomi istenek után neveztek el.

A fura alakú égitest "fejrészén" lévő terület Maat, az igazságosság és a rend istennőjének nevét viseli.

A Rosetta űrszonda navigációs kamerájánának március 6-i felvétele a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magjáról Forrás: ESA/Rosetta/NAVCAM

Viszonylag új jelenség

A projekt OSIRIS-csoportja a jelenséget azzal magyarázza, hogy egyre jobban felmelegszik az égitest, ahogy az üstökös a Naphoz közelít - olvasható a PhysOrg hírportálon. Mint Holger Sierks, az OSIRIS-program vezető kutatója, a Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS) tudósa elmondta,

csak a legutóbbi időben kezdték észlelni az éjszakai porkitöréseket, ezt megelőzően az anyagkilövelléseket kizárólag az üstökös napsütötte régióiban regisztrálták.

Az eddigi egyetlen kivételt a március 12-én, hajnalhasadáskor észlelt porkitörés jelenti.

Növekvő aktivitásról tanúskodnak

"Az éjszakai jetek az üstökösmag növekvő aktivitásáról tanúskodnak" - magyarázta Holger Sierks.

A Rosetta képe az üstökösről az úrszonda árnyékával Forrás: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA

A felvételek készítésekor az égitest 270 millió kilométerre volt a Naptól, ám ahogy közeledik a központi csillagunkkal augusztus közepére "tervezett" randevú, a sugárzás egyre intenzívebb lesz, s egyre emelkedik az üstökös megvilágított területeinek felszíni hőmérséklete.

Képes tárolni a hőt

Az első vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az üstökösmag valamiképp képes a felszín alatt egy bizonyos ideig tárolni a hőt.

Míg a felszín hirtelen lehűl az éj beállta után, a talaj belső rétegeinek hőmérséklete hosszabb ideig sem csökken

- fogalmazott az éjszakai jeteket vizsgáló Xian Shi, az MPS kutatója. Mint kifejtette, a korábbi amerikai üstökösszondák, így a Stardust és a Deep Impact felvételein is megfigyeltek éjszakai porkitöréseket, ám csak az OSIRIS nagyfelbontású felvételei teszik lehetővé a jelenség részletes elemzését.