Hetvenötmillió éves dinoszauruszvért találhattak

2015.06.10. 16:18

Nem mindennapi felfedezést tehettek azok az angol kutatók, akik azt állítják: dinoszauruszvért sikerült kinyerniük rosszul konzervált fosszilis csontdarabokból.

Tíz éve tudósok egy csoportja bejelentette, hogy egy 68 millió éve élt Tyrannosaurus rex csontjából lágyszövetek maradványait vonták ki. A publikáció akkor hatalmas vitákat kavart, néhány évvel később azonban – részben ugyanennek a szakembergárdának köszönhetően – újabb dinoszauruszmaradványokból kerültek elő lágyszövetek. 

A kréta legvégén élt néhány jellemző dinoszauruszfaj, köztük a Tyrannosaurus a híres Hell Creek formációból. Az új felfedezés különleges perspektívát jelenthet az őslények biológiájának tanulmányozásábanForrás: Origo

A két eset azt bizonyítja, van rá esély, hogy a fehérjéknek legalább egy része még ilyen hosszú idő után is megőrződjön.

Most hasonló bejelentés látott napvilágot: viszonylag rosszul megőrződött dinófosszíliákban olyan komponenseket találtak, amelyek valószínűleg vörösvérsejtek és kötőszöveti rostok lehetnek – írja az IFL Science ismeretterjesztő portál.

Új lehetőségek nyílhatnak meg

Az új felfedezés azt sugallja, hogy újra kellene gondolni a fosszilizációs folyamatról alkotott eddigi elképzeléseinket. A dinómaradványok valószínűleg egy rakás olyan adatot tárolnak magukban, amelyek eddig rejtve voltak a tudósok szeme elől, mivel a szakemberek nem is gondoltak a létezésükre. Ha tényleg ez a helyzet, akkor a kihalt fajok kutatásának egy olyan új korszaka nyílhat meg,ami mélyebb betekintést enged a régen eltűnt állatok biológiai jellemzőibe és az egyes kihalt fajok közötti kapcsolatok megismerésébe. A különleges tanulmányt a Nature Communication című szaklapban publikálták.

Forrás: Andrey Atuchin

Feje tetejére fordult minden

Normális esetben az élőlény elpusztulása után a lágyrészeket alkotó fehérjemolekulák viszonylag gyorsan elkezdenek lebomlani, a folyamatot a férgek, egyéb alacsonyabb rendű állatok és a baktériumok is segítik. A megmaradó csontok egyre mélyebbre temetődnek a környező üledékben, és utólag ásványokkal telítődnek, vagyis "kővé válnak".

Az esetek túlnyomó többségében csak a csontok alakja marad meg az eredeti formájában

a fehérjék pedig legkésőbb 4 millió év után végleg eltűnnek, de a szerkezetük már addig is fokozatosan lebomlik.

Tyrannosaurus rex, egy T. rex életnagyságú modellje a Walking with Dinosaurs című kiállításon LondonbanForrás: AFP/Adrian Dennis

Az elképzeléseket a T. rex lábcsontjából kinyert lágyszövetek fordították a feje tetejére 2005-ben. Habár az eredményeket sokan megkérdőjelezték, a kutatók megállapításai végül támogatásra találtak.

A nyilvánosság előtt a Tyrannosaurus rex a legnagyobbként ismert és legnépszerűbb Theropoda. A csontok a mineralizáció, miatt többnyire semmit sem őriznek meg eredeti alkotóelemeikbőlForrás: Wikimedia Commons

A lágyszövetek fennmaradását akkor azzal magyarázták, hogy a minta kivételesen jó körülmények között őrződött meg, a mostani felfedezés azonban azt demonstrálja, hogy még rosszabb feltételek mellett is van esélye, hogy az ilyen szövetek sokmillió évvel az állat pusztulása után fennmaradjanak.

Tyrannosaurus rex, T. rex egy komputergrafikánForrás: AFP/SPL

A vizsgálat

A kutatás során az Imperial College London munkatársai összesen nyolc, 75 millió éves fosszíliadarabot vizsgáltak. A maradványokat már egy évszázada a Londoni Természettudományi Múzeumban őrizték nem túlságosan jó körülmények között.

A Föld felszíne a kréta időszak derekán. A Tyrranosaurus rex a kréta végi nagy kihalási esemény során tűnt el az élet színpadárólForrás: Origo

A vizsgálat alatt különböző módszereket alkalmaztak. Először pásztázó elektronmikroszkóppal elemezték a lágyszövet szerkezetét, összetételét, valamint meghatározták a fosszilizálódott maradványokon belüli helyzetét. Ezt követően fókuszált ionnyalábbal keresztülvágták a mintákat, hogy betekintést nyerjenek a fosszília belső felépítésébe. Emellett transzmissziós elektronmikroszkópot is bevetettek a rostok láthatóvá tételéhez. A technika révén az egyik dinoszauruszkaromnál a kutatók apróbb, ovális alakú, látszólag sejtmaggal rendelkező struktúrákat fedeztek fel, amik vélhetően vörösvérsejtek lehetnek (a vörösvérsejt sejtmagjának elvesztése nem általános jelenség az állatvilágban, a madarakénak például van).

A szóban forgó karomForrás: ©2013 Laurent Mekul/Laurent Mekul

Ezt a feltételezést látszólag erősítik a tömegspektrometriai vizsgálatok is: a dinoszauruszok távoli rokonának számító emu vérmintájának és a dinoszaurusz feltételezett vörösvérsejtjeinek kémiai profilja nagyban hasonlít egymásra. A szakértők ugyanakkor hozzátették, hogy a biztos következtetések levonásához még alaposabb vizsgálatokra van szükség. Ha azonban igazuk van, akkor további őshüllőmaradványok tanulmányozásával számos apróbb részlet kiderülhet a dinók anyagcseréjének evolúciójáról. Fontos hozzátenni, hogy a sejtek valószínűleg nem őrizték meg az őshüllő DNS-ét, így a Jurassic Parkban látott klónozáshoz sajnos továbbra sem kerültünk közelebb.

Lehetséges kollagénrostok

A vörösvérsejtekhez hasonló elemek mellett más érdekességek is előkerültek a maradványok tanulmányozása során. Az egyik fosszíliadarabban olyan rostszerű struktúrákat figyeltek meg, ami leginkább a kötőszövetet alkotó kollagénrostokra emlékeztet. Utóbbiak felépítése eltér a különböző állatcsoportoknál, így általa feltárhatók a kihalt élőlények közötti kapcsolatok. Természetesen a kollagén eredetének pontos bizonyításához is további kutatások szükségesek.

Kép a rostszerű struktúrákrólForrás: Sergio Bertazzo

A jövőbeli tanulmányokban az egyetem munkatársai többek között azt fogják megnézni, hogy az általuk felfedezett struktúrák milyen gyakorisággal őrződnek meg a fosszíliákban, és ennek a jelenségnek mi lehet az oka.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK