A légköri oxigénszint jelentősen befolyásolhatta a múltbéli éghajlatot

Korábban ugyan nem foglalkoztak az éghajlatra gyakorolt hatásával, de a változó légköri oxigénszintre már jó ideje a földi élet alakulásának fontos tényezőjeként tekintenek.

A Föld légkörének változó oxigénszintje jelentősen befolyásolhatta a múltban a bolygó éghajlatát - állapították meg amerikai szakemberek.

A Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint az oxigén légköri aránya 10 és 35 százalék között mozgott az elmúlt 541 millió évben,

ám a múltbeli éghajlatváltozásokat vizsgáló tanulmányok rendszerint nem foglalkoztak az oxigénnel, mivel nem üvegházhatású gáz.

Kiderült, hogy az oxigén is számít

A Michigani Egyetem paleoklimatológusaként dolgozó Christopher Poulsen és két kollégája most a légkör sűrűségének és tömegének változásait is figyelembe vevő globális légköri klímamodell segítségével vizsgálta, hogy a légköri oxigénkoncentráció változása milyen hatással van az éghajlatra.

Szimulációsorozat a megoldás

A szakemberek olyan szimulációsorozatot dolgoztak ki, amelyben a légköri oxigénszint 5 és 35 százalék között mozgott, és arra jutottak, hogy az oxigén aránya közrejátszik a légkör tömegének és sűrűségének alakulásához, ez a két tényező pedig azt befolyásolja, hogy a légkör miként nyeli el és oszlatja szét a beérkező napfényt.

Korábban ugyan nem foglalkoztak az éghajlatra gyakorolt hatásával, de a változó légköri oxigénszintre már jó ideje a földi élet alakulásának fontos tényezőjeként tekintenek. Forrás: NASA

A légkör sűrűsége változott

Az alacsony oxigénkoncentrációjú periódusokban a légkör sűrűségének csökkenése növelte annak valószínűségét, hogy a beérkező napfény szétoszlás nélkül jut el a földfelszínig. A több napfény több földfelszíni párolgást jelent, ami magasabb nedvességtartalomhoz és megnövekedett csapadékhoz vezet. A páratartalom emelkedésével a hőmérséklet is növekszik, mivel a vízpára messze a leghatékonyabb üvegházhatású gáz. Az emelkedő légköri oxigénszint épp ellenkező hatást vált ki: sűrűbb légkörben jobban szétoszlik a napfény, csökken a felszíni párolgás és kevesebb hőt ejt fogságba a vízpára.

Korábban csak az evolúció miatt figyeltünk rá

Korábban ugyan nem foglalkoztak az éghajlatra gyakorolt hatásával, de a változó légköri oxigénszintre már jó ideje a földi élet alakulásának fontos tényezőjeként tekintenek.

Több milliárd évvel ezelőtt az óceánok fotoszintetizáló cianobaktériumai nagy mennyiségű oxigént bocsátottak ki, ami lehetővé tette az állatok számára, hogy meghódítsák a szárazföldet.