Egy román barlangban talált 40 ezer éves emberi állkapocscsont DNS-vizsgálata a korai európai modern ember és Neander-völgyi ember jóval közelebbi rokonságáról tanúskodik, és azt sugallja, hogy Európába érkezése után keveredett a Neander-völgyeikkel a modern emberek egy korai csoportja.

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy a mai Románia területén mintegy 40 ezer évvel ezelőtt élt korai modern embereknek Neander-völgyi ősük volt, aki négy-hat nemzedékkel korábban élt a családfán.

A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, a Harvard Egyetem és a gerincesek evolúcióját és az ember eredetét tanulmányozó pekingi laboratórium munkatársainak sikerült DNS-t kivonni és elemezni egy 37-42 ezer éves modern ember állkapocscsontjából, amelyet 2002-ben találtak barlangászok és régészek a délnyugat-Kárpátokban lévő Csontbarlangban (Pestera cu Oase).

Alig hittem el, amikor megláttam az elő eredményeket. Nagy szerencse és váratlan dolog DNS-t nyerni egy olyan embertől, aki szoros rokonságban állt egy Neander-völgyivel" - idézte Svante Pääbót, a lipcsei intézet munkatársát, a Nature tudományos folyóirat online kiadásában hétfőn közzétett tanulmány társszerzőjét a Popular Archeology régészeti honlap.

Az állkapocscsont, amelyet vizsgáltakForrás: Svante Pääbo, Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology

A genetikai állomány 6-9 százaléka Neander-völgyi eredetű

Ez a minta sokkal közelebbi rokonságot mutat ki a Neander-völgyi emberrel, mint bármely más modern ember DNS-mintája, amelyet korábban elemeztünk. Becslésünk szerint genomjának 6-9 százaléka származik Neander-völgyitől. Ez páratlan mennyiség. A mai európaiak és a kelet-ázsiaiak esetében ez az arány körülbelül két százalék - mondta David Reich, a Harvard Egyetem kutatója, a csoport vezetője.

Felfedezésük azért jelentős, mert a Neander-völgyiek mintegy 35 ezer évvel ezelőttig éltek Európában, és körülbelül akkor haltak ki, amikor a modern emberek elkezdtek elterjedni a kontinensen.

neander-völgyiekForrás: Wikimedia Commons

"Az tudjuk, hogy 45 ezer évvel ezelőtt a Neander-völgyi volt az egyedüli ember Európában. Mintegy 35 ezer évvel ezelőtt és később a modern ember volt az egyedüli ember Európában. Ez egy drámai átmenet - magyarázta Reich.

Ötezer éves együttélés

Valamennyi mai ember, akinek ősei nem a Szaharától délre fekvő térségből származnak, genomjában egy-három százaléknyi Neander-völgyi DNS van. Mindeddig a kutatók úgy vélték, hogy az Afrikából érkező korai emberek legvalószínűbben a Közel-Keleten keveredtek valamikor 50-60 ezer évvel ezelőtt, mielőtt Ázsiába, Európába és a világ más részeibe vándoroltak.

Forrás: iO9.com

Az Európában talált maradványok radiokarbonos kormeghatározása azt jelzi, hogy a modern emberek és a Neander-völgyiek mintegy ötezer évig együtt éltek Európában, és itt is keveredhettek egymással. Erre vannak régészeti bizonyítékok, mint például az eszközkészítési technológiában bekövetkezett változások, a temetkezési rituálék és a testdíszítés a két csoport közötti kulturális keveredésre utal. Ám nagyon kevés emberi maradványunk van ebből a korból - tette hozzá Reich.

Nem áll szoros kapcsolatban a mai európaiakkal 

A 37-42 ezer éves állkapcsot egy koponyával találták a Csontbarlangban. Tárgyi leleteket nem találtak közelükben, ezért az antropológusok nem tudják megállapítani kik is voltak ők, miként éltek. Az állkapocscsont fizikai jellemzői a korai modern emberre utalnak leginkább bizonyos Neander-völgyi beütéssel, ezért vélik az antropológusok, hogy olyas valakié lehetett, akinek mindkét csoportból voltak ősei.

Az oasei ember azonban nem áll szoros rokonságban a későbbi európaiakkal, "Ez a minta, bár Romániában került elő, nem hasonlít a mai európaiak jellemzőire. Bizonyíték a korai modern ember jelenlétére Európában, de nem járult hozzá a későbbi nemzedékek felemelkedéséhez. Létezhetett a modern embereknek egy úttörő csoportja, amely Európába érkezett, de azt felváltották másik csoportok" - magyarázta Reich.