A Luxorban élő neves magyar egyiptológus, Vanek Zsuzsanna életútja és munkássága olyan, mint egy lebilincselően érdekes kalandregény. A magyar egyiptológia nagyasszonyával az új generációt képviselő ókorszakos régész, Pabeschitz Virág, az egyiptomi Giza Palteau Mapping Project nemzetközi archeológiai expedíció tagja készített exkluzív interjút az Origónak.

Hogyan lettél egyiptológus? Emlékszel az első pillanatra, amikor magával ragadott ez a világ?

Amikor kisgyerek voltam,

nagyapám nagyon sokat mesélt nekem a kályhából kiszűrődő esti tűz világánál sok mindenről,

így Egyiptomról és a piramisokról is.

A gyerekkor álmai gyakran vitték a fáraók földjére, a titokzatos piramisok birodalmábaForrás: AFP/Bognár Tibor

Amikor az asszuáni gátat építették, az a mendemonda járta, hogy a víz elönti majd a piramisokat. (Ez természetesen nem volt igaz, de az egyszerű emberek képzelete időnként határtalan.)

Akkor határoztam el, hogy én leszek az, aki megmenti őket.

Ötéves voltam. Persze így visszagondolva megmosolyogtató elhatározás volt, de mindvégig kitartottam amellett, hogy régész-egyiptológus leszek.

Vanek Zsuzsanna már ötéves korában eldöntötte, hogy régész lesz, és álmai Egyiptomba vittékForrás: Origo

Akkoriban egy kis faluban, Ácson laktunk.

A könyvtár nem volt nagy, iskolás koromban rövid időn belül elolvastam azt a pár könyvet, amit Egyiptomról találtam.

Akkor még nem volt internet és műholdas csatornák, hogy más irányból is tájékozódhattam volna. A világ akkor nyílt ki igazán, amikor a Tatai Eötvös József Gimnáziumban jártam, és a Városi Könyvtárban sok mindenre rábukkantam. Szép lassan elkezdtem könyveket vásárolni, antikváriumokba járni.

Vanek Zsuzsanna Kákosy professzor tanítványaként, Egyiptom legelismertebb magyar archeológusa napjainkbanForrás: Vanek Zsuzsanna

A gimnázium befejezése után történelem-régész szakra jelentkeztem az ELTE-re, mivel akkor még nem volt egyiptológia szak. C szakként rengeteg egyiptológiai órára jártam. Ötödéves voltam, amikor B szakká nyilvánították, így komplex szigorlatot kellett tennünk minden tárgyból.

A szakdolgozatomat a Szépművészeti Múzeum halotti szobrairól írtam.

 Mi a szakterületed, amivel a legszívesebben foglalkozol?

A történelmi korok kezdete mindig nagyon izgalmas terület. Belemélyedtem az őskőkorszakba, a predinasztikus és archaikus korba.

Amikor az ELTE-n dolgoztam, egyedül én tanítottam ezeknek az időszakoknak a történetét.

A másik kedvencem az Amarna periódus volt, ebből szerettem volna megírni a doktori disszertációmat, de Kákosy László professzor, a tanszékvezető nem egyezett bele.

A rövid Amarna periódus volt az ókori Egyiptom történetének egyik legkülönlegesebb szakasza. A relífen Ehnaton fáraó és felesége, Nefertiti látható, utóbbi ölében a gyermek TutanhamonnalForrás: Wikimedia Commons

Azt mondta, ebben a témában nagyot lehet bukni. Sajnálom, hogy nem voltam egy kicsit erőszakosabb, mert az akkori elméleteim mostanság régészetileg is beigazolódtak.

Mellesleg egy bukás kiváló lecke a folytatáshoz,

még ösztönzőbb lett volna további kutatásaimhoz. De nem hiszem, hogy elbuktam volna a témával, annak ellenére, hogy abban az időben nagyon sokan foglalkoztak Ehnatonnal és korával.

IV. Amenhotep, vagy közismert nevén Ehnaton, az "eretnek" fáraó realisztikus, jellegzetes amarnai stílusban faragott portréja a Kairói MúzeumbanForrás: Wikimedia Commons

Inkább arról volt szó, hogy a professzor úr felesége is ezzel foglalkozott, és nem kellett versenytárs.

A harmadik kedvenc területem a nemesi sírok, különösen Luxor nyugati partján.

Vanek Zsuzsanna fő kutatási területét az egyiptomi főnemesi sírok alkotják. Az általa feltárt sírkamra falán Piay, a fáraó írnokának felesége és Khnum isten láthatóForrás: Vanek Zsuzsanna

Nagyon érdekelt a mocsári vadászat vallási háttere, számtalan sírt kutattam végig emiatt, és erről cikket is írtam. 

Volt olyan időszak az életedben, amikor úgy érezted, hogy talán mégsem jól döntöttél, amikor ezt a pályát választottad?

Nagyon sok nehézséggel kellett szembenézni már az egyetemen is. A professzorom azt mondta, ez a szakma nem nőnek való, ha férjhez mennek és gyermekeket szülnek, feladnak mindent, nem lehet rájuk számítani.

Egy női egyiptológusnak különösen sok nehézséggel kell szembenéznieForrás: Vanek Zsuzsanna

Különböző, kifinomult módszerekkel sikerült is eltávolítania az egyetemista lányok többségét, de velem nem járt sikerrel, keményen kitartottam. Később öröm volt hallani, hogy engem tartott a legtehetségesebb tanítványának.

Ez a szakma egy nőnek valóban nehezebb, mint egy férfinak.

Sokszor egyedül maradnak a küzdelemben, segítség nélkül kell megoldaniuk az életüket, szakmai fejlődésüket, kutatásaikat, akár házasságban, gyerekkel, akár anélkül.

Sokszor megélhetési szempontok miatt is nehéz egyiptológusnak lenni.

Amikor elkezdtem ásni, hazatérve a szomszédaim azt hitték, milyen sok pénzt kerestem. Aztán amikor elmondtam, hogy hagyján, hogy nem kerestem egy fillért sem, de az összes pénzemet az ásatásra költöttem, megdöbbentek. „Akkor minek csinálod?” - kérdezték. Azért, mert szeretem, azért, mert ez az életem!

Jó dolog nyomozni a múltban, és valami fontosat, maradandót találni, adni valami hasznosat a jövő nemzedékének is,

megtanítani őket a múlt szeretetére, megbecsülésére. Megtanítani őket arra, hogy a múlt ismerete nélkül nincs jövő.

A múlt feltárása és megismerés nélkül nincs jövőForrás: AFP/Martin Bureau

A sok nehézség ellenére soha nem bántam meg, hogy egyiptológus lettem, ha volt is egy pillanat az életemben, amikor feladni készültem, nem voltam rá képes.

Izgalmas életed legemlékezetesebb momentumai lehettek az ásatások, amelyeket Egyiptomban vezettél. Mesélnél nekünk ezekről? Pontosan hol és milyen területeken dolgoztatok?

Kákosy László professzor úrral kezdtem el dolgozni a TT 32-ben, Dzsehutimesz sírjában. A halotti szobrokat dolgoztam fel.

Részt vettem a kairói Documentation Center epigráfiaprojektjében a Királyok völgyében,

részese voltam a Sínain a leletmentő ásatásoknak a Salam-csatorna építése előtt, Tell el-Hebuában dolgoztam. Olasz felkérésre a Harwa sírból (TT 37) előkerült halotti szobrokat publikálásra készítettem elő.

A Királyok völgye Egyiptom egyik leghíresebb régészeti lelőhelyeForrás: AFP/Guido Alberto Rossi

2009-ben dr. Záhi Havássz felkérésére georadar- és magnetométer-felméréseket végeztünk Taposiris Magnán és a Királyok völgyében

a Pécsi Janus Pannonius Egyetem munkatársaival. Taposiris Magnán Kleopátra és Antonius sírját keresték, már a kezdetekkor jeleztem, hogy ez eleve reménytelen vállalkozás, hiszen a klasszikus történetírók szerint Kleopátrát és Antoniust Alexandriában temették el.

Záhi Havássz Tutanhamon híres aranymaszkjával. Havássz professzor legújabb projektje Kleopátra és Antonius sírjának felkutatásaForrás: Origo

A Királyok völgyének nyugati wádijában, Ay sírja előtt megtaláltuk a sír alapítási aknáját. Jelenleg két ásatásom van folyamatban, az egyik a TT 344-ben, Dra Abu el-Nagában.

Ez egy Ramesszida kori sír, feltehetőleg a 19. dinasztia végéről vagy a 20. dinasztia elejéről.

A tulajdonos, Piay a megistenült I. Amenhotep fáraó királyi írnoka és csordáinak a felügyelője volt.

Piay királyi írnok sírkamrájának feltárása Vanek Zsuzsanna legfontosabb jelenlegi projektjeForrás: Vanek Zsuzsanna

Sajnos már 2 éve nem tudjuk folytatni az ásatást, mert nincs financiális hátterünk, támogatót nagyon nehéz találni. Idén, ha egyedül is, de mindenképpen folytatom, hiszen két évvel ezelőtt megtaláltuk az eredeti, érintetlennek tűnő sírkamrát, de még nem tudtuk kibontani.

Kom Truga, a Kleopatreion romjaivalForrás: Vanek Zsuzsanna

A másik ásatás a Nyugat-deltában, Kom Trugán van. Ez egy Ptolemaiosz-római kori város, jelentős kereskedelmi központ volt a Ptolemaiosz-korban, a Líbia felé vezető karavánutak innen indultak, és szoros kapcsolatban állt Alexandriával. Nemzetközi kereskedelmet is folytatott.

Fürdőjét az 50-es években tárták fel, a különleges mozaikok jelenleg a Kairói Múzeumban vannak. Nekünk három szezont sikerült elvégezni. Sajnos a forradalom után a rendőrség nem engedélyezte az ásatásokat, politikailag veszélyesnek nyilvánították a területet.

A híres kosfejű szfinxek egyike. Egyiptom régészeti emlékei az egyetemes emberi kultúra értékei is egybenForrás: Origo

Többször szerettem volna meglátogatni Kom Trugát, mert aggódtam, hogy a helyiek esetleg kincseket keresve feltúrták, de a rendőrség szigorúan megtiltotta, még börtönnel is megfenyegettek. Tavaly januárban azonban nem bírtam tovább, béreltem egy kisbuszt, és elutaztam a Deltába. 

Tragikus kép fogadott. A régészeti területre 10-12 illegális házat építettek, a feltárt Kleopatreion épületét feldúlták,

a köveket elhordták, és számos helyen illegális ásatás nyomait találtam! Sírtam. Ha belegondolok, hogy a terület feltárása után szerettem volna itt egy látogatóközpontot, hogy munkát adjunk a helyieknek, és megtanítsuk őket a műemlékek megbecsülésére, és még több turistát ösztönözzünk a Delta látogatására, a kép, ami fogadott, reménytelenné tette még az ásatás folytatását is.

Egyiptom egyik legnagyobb vonzereje, a számtalan óegyiptomi építészeti alkotás. 2011 óta sokat romlott a műemlékvédelem helyzete az országbanForrás: AFP/Mohamed El-Shahed

A Régészeti Minisztérium nem törődik a területtel, hiába tettem jelentést, nem történt semmi. Tavaly óta ugyan már engedélyezik itt a munkát, de pénzhiány miatt és a fent említett okoknál fogva egyelőre még állunk. Szívem szerint folytatnám. Majd a jövő eldönti.

Milyen segítséget nyújtott a magyar állam ezekben a kutatásaidban? Ki támogatta az ásatásokat?

Több pályázatot írtam, pl. az NCA-nak és utódjának, de nagyon kevés pénzt kaptunk, amit csak a Horus Alapítvány működésére lehetett elszámolni, csak eszközöket vehettünk, még egyiptomi repülőjegyet sem.

A Művelődésügyi Minisztérium egyszer adott 1 millió Ft-ot 2007-ben. Azóta semmilyen állami támogatást nem kaptunk.

Két éve olyan törvényt hoztak, hogy csak állami intézmények, egyetemek kaphatnak kutatási támogatást, alapítványok nem. Az adó 1%-ából egyre kevesebb folyik be. Sajnos ettől az évtől ezt is megszigorították, a közhasznú alapítványokat támogató cégek, magánszemélyek már nem írhatják le az adójukból a támogatásra felajánlott összeget.

A 18. dinasztia uralkodása alatt épített sír nyugati fala. Egyiptom értékeinek feltárása és megvédése nemzetközi feladatForrás: ARCE/Ayman Damarn

Magántámogató a reklámok ellenére kevés akad, főként 20-30 000, néha 100 000 forintot kapunk, ami nagyon jól jön, hogy a bankszámlánkat fenn tudjuk tartani. Az ásatások indulására az MKB adott még 1 millió forintot 2003-ban.

Vanek Zsuzsanna a gafirok főnökévelForrás: Vanek Zsuzsanna

Amíg volt rendszeres jövedelmem, az összes pénzemet a kutatásokra fordítottam. Rajtam kívül minden velem dolgozó kolléga is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy dolgozni tudjunk: Bertóty Júlia, Szegedy Gusztáv kollégákat és Nyerges Béla vállalkozót emelném ki, tőlük kaptuk a legtöbbet. A Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem is támogatott bennünket.

Minden velem dolgozó tanítvány és kolléga a saját költségén jön az ásatásra. Ezért nem tudunk például hivatalosan restaurátort alkalmazni,

mert a költségein kívül még fizetést is kellene adnunk, ami nem fér bele a büdzsébe.

Egyiptom az egész világ közös öröksége. Véleményed szerint miért lenne fontos a magyaroknak ennek az örökségnek a feltárásban részt venniük?

Ez nemcsak a magyaroknak lenne fontos, hanem mindenkinek. Az ókori Egyiptom kultúrája szinte az összes európai és számos nem európai állam kultúráját befolyásolta valamilyen szinten. Mint ahogy mondtad,

Egyiptom az egész világ közös öröksége, egyedülálló ókori kultúra, ismerni, megbecsülni és védeni kell.

A múlt ismerete meghatározhatja a jövőt, tanulnunk kell belőle. Egy-egy országot, nemzedéket az is jellemez, hogyan kezeli a múltat, a múlt emlékeit. Nem csak pénzt kell keresni vele a turizmus révén. Nemcsak használni kell, felélni, hanem őrizni, védeni a jövő nemzedékei számára.

Luxor, a Karnak templom.Forrás: AFP/Khaled Desouki

Magyarországon, pontosabban a Dunántúlon, az ókori Pannoniában a Római Birodalom terjeszkedésével számos keleti kultusz is megjelent, köztük Ízisz és Ozirisz kultusza.

Sopronban és Szombathelyen Ízeumot is találtak. Tehát közvetlen kapcsolatunk is van Egyiptommal.

Sajnos ami nem magyar, azt az állam nem támogatja. Pedig

a közel 200 éves magyar egyiptológiának jó híre van a világban,

és kutatóit Egyiptomban is megbecsülik. Nehéz körülményeik ellenére nagyon jó eredményeket értek el.

Mennyiben változott a régészet helyzete Egyiptomban a forradalom óta?

Sokat változott, és rossz irányban. Záhi Havássz idejében – bár róla sok rosszat hallani, de annak fele sem igaz – a külföldi régészeti expedíciók védettek voltak, mindenki az érdekükben dolgozott, és nem voltak problémák, ha mégis, hamar megoldódtak.

Záhi Havássz idején védettek voltak a külföldi régészeti expedíciókForrás: Mandácskó Zoltán / PPKE

Most inkább a pénz az úr. Ha van pénzed, mindent megtehetsz, még akkor is, ha csak asztalos és nem egyiptológus vagy. A Legfelsőbb Régészeti Tanácsban és

a forradalom alatt létrehozott Régészeti Minisztériumban nem igazán értik a dolgukat.

Az újonnan felfedezett lelőhelyeket rendőri ellenőrzés hiányában a helyi lakosok kirabolják (például Asszuán, oázisok stb.), a leleteket, de még falrészleteket is eladják a feketepiacon.

Az egyiptomi forradalom zűrzavara sokat rontott a műemlékek védelmének helyzeténForrás: MTI/AP/Eman Helal

Sok az illegális ásatás. A régészeti vezetés tehetetlen. Ahhoz, hogy megint jól menjenek a dolgok, egy erős kézre és új törvényekre lenne szükség.

Mit gondolsz az új magyar egyiptológus-régész nemzedékről? Lesz jövőjük ebben a tudományágban?

A helyzet az, hogy kevés fiatalt ismerek, mivel nem vagyok otthon, és nem tanítok az egyetemen. Akiket itt ismertem meg magyar expedíció tagjaként, hát, tisztelet a kivételnek, de nem láttam bennük a tudásszomjat, a lelkesedést, az elkötelezettséget. Lehet, hogy rosszul látom, de nem találkoztam olyanokkal, mint amilyenek mi voltunk annak idején.

A fiatal magyar archeológus, Pabeschitz Virág az új generációt képviseli, rangos nemzetközi kutatócsoport tagja.Forrás: Pabeschitz Virág

Jövőjük csak kitartással, a szakma iránti elkötelezettségükkel, az egyiptológia iránti szerelemmel lehet.

Egyetemista koromban is azt mondogatták, ennek az országnak nincs szüksége egyiptológusokra, már túl sokan vagyunk.

Azóta csak rosszabb lett a helyzet. De akiben van elég kurázsi, biztosan talpon marad.

Magyarországon működtetsz egy szabadegyetemet, ahol egyiptológiáról tanulhatnak az érdeklődők. Mesélnél erről az iskoláról? Hogyan és miért hoztátok létre?

A Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetemet dr. Pécsi Ágnes kolléganőmmel hoztuk létre 2002-ben. Tulajdonképpen ezzel hiányt pótoltunk, hiszen túl nagy volt az ókori Egyiptom iránti érdeklődés, de kevés volt erről az előadás, ismeretterjesztő program. Egy olyan intézményt szerettünk volna, ahová bárki jöhet, mindenféle korlát nélkül. Volt és van általános iskolás hallgatónk, de még 80 éves is.

Szisztematikusan tanítunk óegyiptomi nyelvet, hieroglif írást, hieratikust és kopt, valamint arab nyelvet is.

Ezenkívül rendszeresen tartunk előadásokat történelemből, régészetből és vallástörténetből. Foglalkozunk a mai Egyiptom és a Közel-Kelet aktuális eseményeivel is. A haladók különböző szövegolvasási gyakorlatokon mérhetik fel tudásukat.

Az ókori Egyiptom iránt töretlenül nagy az érdeklődésForrás: Origo

Havonta egyszer nyílt napot tartunk, ahová neves külföldi, de többnyire magyar előadókat hívunk meg. Számos fotó és egyéb kiállítást rendeztünk előadássorozatokkal, hogy megismertessük és megszerettessük Egyiptomot a nagyközönséggel. Nyaranta gyerektáborokat szervezünk előadásokkal, kézművesműhellyel, kirándulásokkal.

A világ egyik leghíresebb archeológiai lelete: Tutanhamon fáraó színarany halotti maszkja. A szakemberek legfőbb célja az egyiptomi történelem és az ország népszerűsítéseForrás: Wikimedia Commons

Dr. Pécsi Ágnes kolléganőm évente kétszer hoz tanulmányi csoportot a szabadegyetemről Egyiptomba.

Sajnos mivel nem vagyok otthon, csak ritkán tartok előadásokat a szabadegyetemen.

Volt szerencsém a vendégszeretetedet élvezni a luxori otthonodban. Mióta élsz Egyiptomban? Tervezed, hogy visszatérsz Magyarországra, vagy úgy érzed, megtaláltad a helyedet?

Mindig is az volt az álmom, hogy itt éljek. Miután a fiam révbe ért, 2012-ben úgy döntöttem, hogy csak idefelé veszem meg a repülőjegyet.

Lassan 28 éve járok ide, és majdnem 3 éve élek itt folyamatosan. Nem szándékozom visszatérni Magyarországra, imádom Egyiptomot, ez az otthonom, a hazám. Persze nagyon szeretem Magyarországot is, és sok minden hiányzik, például a virágok, az erdő, bizonyos ételek és a családom is.

Luxor Egyiptom egyik legvarázslatosabb városaForrás: Wikipedia

De nagyon jól érzem itt magam, sok barátom van. Itt még a zöldségesnek is hiányzom, ha nem látott 2 napig. Magyarországon ezt a figyelmet és törődést nem kapom meg.

Luxori városkép. A magyar kutatónő második hazájának érzi a fáraók földjétForrás: Origo

Itt szakmailag is megbecsülnek, előadásokat tarok az egyetemen és a Tour Guide Associationben, néha turistacsoportokat vezetek.

Sokszor gondolok arra, mi lenne, ha korán reggel nem a nyugati hegyek magasodnának előttem, este pedig nem láthatnám a kivilágított emlékeket,

ha nem teázgathatnék és beszélgethetnék a barátaimmal a kellemes csillagfényes estéken, ha nem gyalogolhatnék a sivatagban vagy Luxor zajos utcáin. Elveszett lennék. 

Mit gondolsz az elmúlt hetekben történt robbantásos cselekményekről? Biztonságban érzed magad?

Teljes biztonságban érzem magam!

Az évek óta Egyiptomban élő Vanek Zsuzsanna szerint a legutóbbi luxori robbantás ellenére is Egyiptom  biztonságos országForrás: AFP/Str

A nemzetközi és magyar média sokszor bolhából csinál elefántot, és csak a rossz híreket hozzák le, a szépet, a jót, a pozitívat soha! Ezért az emberek hamis képet kapnak Egyiptomról.

Hasonló robbantásos merényletek megtörténhetnek bárhol a világban, ahogy Magyarországon is volt rá példa.

A nagyhatalmak manipulációi, a mesterségesen gerjesztett konfliktusok nélkül a Közel-Kelet és Egyiptom nyugodtabb lenne, 

nézd meg ezt a cikket, a karnaki merényletről írtam a múlt héten. Ebből bővebben lehet tájékozódni az ügy valós hátteréről.

 Mit tanácsolsz azoknak, akik éppen Egyiptomba készülnek? Elinduljanak?

Természetesen, egyáltalán ne habozzanak! Egyiptom csodálatos ország, ha van rá lehetőség, kár lenne kihagyni az útitervből. Nemcsak a műemlékek, a történelmi múlt van nagy hatással az ideutazóra, hanem az emberek is. Kedvesek, barátságosak, mosolygósak, segítőkészek.

Homokvihar Kairóban 2015. február 11-én. Az egyiptomiak jellemzően barátságos és kedves emberek, akik nagy becsben tartják a turistákatForrás: MTI/Máté Bence

Persze azért nem árt óvatosnak lenni, mert néha a business mindent átértékel. Ez egy egészen más világ, mint Európa!

Szehmet szobra a Kom-ombói kettős templomban. Egyiptom egészen más világ, mint EurópaForrás: Wikimedia Commons

A mesés Kelet titokzatosságával, kincseivel: néha fájdalmas, de gyönyörködtető. Aki látni szeretné az itteni csodákat, bátran keljen útra, nem fogja megbánni.

Végezetül egy nehéz kérdés. Mit gondolsz, mi az a legfontosabb dolog, amit a mai kor embere tanulhat az ókori egyiptomiaktól?

Sok mindent. A folyamatos tanulás lehetőségét, a kemény munkát, a kitartást, egymás megbecsülését, a szülők tiszteletét, a pontosságot, a tudósok, a tudomány és a művészet becsületét...

Az óegyiptomiak legfőbb üzenete a jelennek az, hogy törekedjünk maradandó dolgokat alkotniForrás: Origo

és megalkotni a maradandót, az örököt, amit unokáink is láthatnak, és amire büszkék lehetnek.