Az 1. században épült mikvét akkor fedezték fel, amikor a családi ház nappalijának tatarozásakor felszedték a padlózatot, és alatta rábukkantak egy fából ácsolt ajtóra. Az 1,8 méter mélységen a sziklába vájt helyiség hossza 3,5 méter, szélessége 2,4 méter, falait a vallási előírásoknak megfelelően gondosan bevakolták, a nagyméretű medencébe kőlépcsők vezetnek.
A fürdőben a Második Templom időszakában általánosan elterjedt kőedények töredékeit fedezték fel, amelyeket azért használtak, mert anyaguk nem szennyeződött, így megfelelt a vallási tisztasági előírásoknak. A leletek között szerepelnek 1. századi cserépedények is.
A kutatók egy tűzvész nyomaira is rábukkantak, ez arra enged következtetni, hogy a fürdő a nagy zsidó felkelést (66-70) követő leszámolás során semmisülhetett meg, amikor a rómaiak lerombolták Jeruzsálemet és a Második Templomot.
Ahogy Amit Re’em jeruzsálemi kerületi régész kiemelte, eddig nagyon kevés lelet kerül elő a Második Templom idejéből, a Kr.e. 516 és Kr.u. 70 közötti időszakból.
Ráadásul úgy tartják, hogy Ein Kerem azonos lehetett a bibliai Júdea városával – az Újtestamentum szerint itt született Keresztelő Szent János, méghozzá Mária nagynénjétől, Erzsébettől.
Jézus anyja még meg is látogatta rokonát az ókori zsidó városban.
"A mostani lelet újabb bizonyítékkal látszik alátámasztani azt a feltételezést, hogy a Második Templom idején Ein Kerem térségében egy zsidó település állt" - emelte ki Amit Reem.