A nőstényeknek kedvez az otthon melege a gyíkoknál

szakállasagáma
A szakállasagáma szívesen sütkérezik a kidőlt fatörzseken
Vágólapra másolva!
Bár a hüllők nemét is alapvetően az ivari kromoszómájuk határozza meg, az ivarmeghatározásban jelentős szerepet játszik a hőmérséklet is. Ausztrál kutatóknak most sikerült további részleteket felderíteni a bonyolult ivarmeghatározás kialakulásáról és ennek evolúciós előnyeiről.
Vágólapra másolva!

A gyíkok kromoszómás ivarmeghatározása pont fordítva működik, mint az emberé. A kutatók az Ausztráliában honos belföldi szakállasagámákat (Pogonavitticeps) tanulmányozták. E fajnál a

nőstényekben található két különböző (Z és W), a hímekben pedig két egyforma (ZZ) ivari kromoszóma.

A hőmérséklet is befolyásolja az utódok nemét

A fő érdekesség azonban az, hogy az ivari kromoszomákon kívül a fészek hőmérséklete is jelentős szerepet játszi abban, milyen nemű utódok kelnek ki a tojásokból. Clare Holleley (Canberrai Egyetem) és munkatársai megállapították, hogy a vadon élő nőstény szakállasagámák mintegy

20 százaléka ZZ kromoszómájú.

A szakállasagáma szívesen sütkérezik a kidőlt fatörzseken Forrás: Arthur Georges

A kutatók 131 felnőtt gyík természetben begyűjtött adatait egyesítették az ellenőrzött szaporítási kísérletekből nyert adatokkal. A molekuláris elemzések azt mutatták, hogy 11 hím ivari kromoszómával rendelkező egyed valójában nőstény. Ezek mind az átlagosnál melegebb körülmények között tartott tojásokból keltek ki, írták a szerzők a Nature folyóiratban.

Több utód

Ezek az „ivarváltott” egyedek megkönnyítik a gyors átmenetet a genetikailag szabályozott ivarmeghatározási rendszerről a hőmérséklet által meghatározottra. Amikor ugyanis ezek a hím ivari kromoszómás nőstények normális hímekkel párosodtak, akkor az összes utódból hiányoztak a W ivari kromoszómák (mindegyikben ZZ volt), és a

nemüket a tojás inkubációs hőmérséklete határozta meg

(alacsonyabb hőmérsékleten hímek, magasabb hőmérsékleten nőstények keltek ki).

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a ZZ nőstények majdnem kétszer annyi tojást raknak évente, mint a „normális” társaik, ez nőstény túlsúlyú populációkhoz vezet.

Szakállasagáma-portré Forrás: Arthur Georges

Előnyös lehet a rugalmas ivarmeghatározás

Az eredmények megerősítik a különböző ivarmeghatározási rendszerek (itt a kromoszómás és a hőmérséklet általi) együttes előfordulásával kapcsolatos korábbi megfigyeléseket, és bemutatják, hogyan zajlik köztük a váltás.

A kutatók szerint az ivarmeghatározási mód nagyobb rugalmassága

hasznos evolúciós eszköz lehet, amikor a kiszámíthatatlan éghajlatváltozásokhoz kell alkalmazkodni.

A mechanizmus igazi előnyeinek és hátrányainak megértéséhez azonban további vizsgálatok szükségesek.