Ezüsttálakat fedeztek fel egykori csacsapoja területen perui régészek – a leletek átírhatják a népcsoport történelmét, eddig ugyanis nem tudtuk, hogy ismerték a fémművességet.

A csacsapoja népcsoportról rendkívül keveset tudni – az inkák nem sokkal a spanyol hódítók érkezése előtt igázták le ezt a dél-amerikai kultúrát, így nem sok írásos forrás maradt fenn róluk. Most azonban új oldalukról ismerhetjük meg a csacsapojákat: kiderült, hogy fémmegmunkálással is foglalkoztak. 

A csacsapoja kultúrától több múmia is fennmaradtForrás: Flickr / Chris

Felajánlások lehettek

A vázák megtalálása megváltoztathatja a csacsapoják történelmét”

– mondta el az Amazonasi Decentralizált Kulturális Minisztérium feje, Jose Santos Trauco Ramos az El Comercio portálnak. Eddig még fel sem merült, hogy a csacsapoják is ismerhették a fémművességet.

Trauco szerint egyelőre korai biztosra kijelenteni, de

valószínű, hogy áldozati felajánlásokról van szó,

külsejük, stílusjegyeik alapján pedig egészen biztosan inka befolyásra készülhettek.

Kiállítják az ezüstvázákat

A tálak (ide kattintva megtekinthetőek) 152 grammot nyomnak, 112 milliméter magasak és 117 milliméter szélesek. Hamarosan a perui Csacsapoja Múzeumban állítják ki a ritka leletet egy tematikus tárlat keretein belül.

Kuelap, a csacsapoják egyik első városaForrás: Wikimedia Commons

A felhőharcosok szembeszálltak az inkákkal

A csacsapoják társadalma egy prekolumbiánus dél-amerikai civilizáció volt, nevük kecsua nyelven felhőharcost jelent – az inkák nevezték el őket így. Az Andok hegyei között éltek,  nagyjából 750-800 körül jelentek meg, és társadalmuk 1475-ig maradt fenn. Ekkor győzték le őket az inka hódítók –

a csacsapoják voltak az elsők, akik komoly ellenállást tanúsítottak velük szemben.

Az ekkor még 500 ezres lélekszámúra becsült népcsoport jelentős részét az Inka Birodalom központjába, Cuzcóba deportálták. A következő néhány száz évben még kimutatható jelenlétük, de számuk nagyon megcsappant.

Csacsapoja múmiák a Leimebambai MúzeumbanForrás: Flickr / C-Monster

Ügyesen terjeszkedtek

Épületeik alaprajza jellemzően kör alakú volt, házaikat kőből építették. Ezek egyszerre szolgálhattak lakhatási és védelmi célokat, magasra épített ablakaik kicsik voltak. A hegyek lejtőin teraszos földművelést folytattak, burgonyát, kukoricát és gabonanövényeket termeltek, ez tette lehetővé a nagyszámú népesség eltartását.