Verity White, a Five Films munkatársa és kollégái a különleges felvételeket az angol Plymouth Marine Laboratory nevű tudományos intézet egyik mikroszkópjának segítségével készítették – írta a New Scientist.
A filmesek evezőlábú rákokat – melyek a zooplankton oszlopos tagjai – helyeztek olyan környezetbe, amelyben különböző átmérőjű (7 és 30 mikrométer közötti) apró fluoreszcens polisztirol gyöngyök „úszkáltak” az állatok mellett. A vizsgálat tárgyát az képezte, hogy mennyi műanyagdarabka jut a parányi lények szervezetébe táplálkozás közben.
Csupán egyetlen vízcseppbe pillantottunk bele”
– mondta White.
Világító gyöngyök
A zooplankton élőlényei tipikusan a vízben lebegő algákkal táplálkoznak. Lábaikkal áramlásokat idéznek elő, hogy az élelem feléjük ússzon. A különböző algafajok között ezután kémiai és tapintó receptorok segítségével válogatnak.
A szelektálás ellenére a planktonikus állatok az alga mellett sokszor az eledellel azonos méretű műanyagdarabkákat is bekebelezik.
Ezt láthatjuk a fluoreszcens műanyag gyöngyök esetében is az alábbi, több mint 3 órán keresztül forgatott videóban.
Egyre nagyobb a probléma
Évente több millió tonna műanyag hulladék landol az óceánokban, így érthető, hogy egyre nagyobb aggodalommal figyelik a tengeri ökoszisztéma állapotát a környezetvédők. Az említett anyagok előbb az apró organizmusokba, majd rajtuk keresztül a tápláléklánc magasabb szintjein elhelyezkedő élőlényekbe kerülnek.
Egyes esetekben a parányi állatok néhány órán belül megszabadulnak a szemcséktől, ha viszont a planktonikus élőlények nem jutnak táplálékhoz, akár hét napig is magukban hordozhatják a műanyagdarabkákat.
Az állatok testében ragadt szemcsék veszélyesek, mert akadályozzák az algaevést, így csökkentve a túlélés és a szaporodás esélyét.