Hihetetlen csillagpárost fedeztek fel

2015.07.17. 15:27

Hihetetlen csillagpárost fedeztek fel, amelynek egyik tagja, egy fehér törpe teljesen elfedi a földi megfigyelőktől társát, s a takarásban jóízűen falatozik belőle.

A maga nemében egyedülálló bináris rendszert ismertető tanulmányt a Királyi Asztronómiai Társaság folyóirata, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society fogadta el közlésre.

Egyetlen nap leforgása alatt ötször felfénylett

A Földtől 730 fényévnyire, a Sárkány-csillagképben lévő Gaia 14aae katalógusjelű rendszert az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Gaia (Global Astrometric Interferometer for Astrophysics) segítségével fedezték fel 2014 augusztusában, amikor egyetlen nap leforgása alatt ötször felfénylett.

Egy művész illusztrációja arról, hogy festhet a Gaia 14aaeForrás: Institute of Astronomy

Változócsillagok alkotják, azaz olyan napok, amelyek állapota emberi időskálán mérve is rövid idő alatt módosul - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A rendszer egyik tagja felfalja társát

A Cambridge-i Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport megfigyelései során megállapította, hogy a hirtelen fényességváltozásokat az okozza, hogy a rendszer egyik tagja gyakorlatilag felfalja társát. A csillapíthatatlan étvágyú objektum egy fehér törpe, amely oly tömör, hogy egy teáskanálnyi anyaga az elefánt súlyával egyezik meg. Méretre mindössze akkora, mint a Föld, társának "térfogata" viszont 125-ször haladja meg a Napét, ugyanakkor súlya alig éri el a fehér törpe tömegének 1 százalékát.

Összehasonlítás: a fehér törpe IK Pegasi B (középen), társa, az IK Pegasi A (alul), és a Napunk (jobbra)Forrás: Wikimedia Commons

Erős gravitációs hatást gyakorol a fehér törpe

"A forró és tömör fehér törpe rendkívül erős gravitációs hatást gyakorol, ennek eredményeként társa luftballonként fújódott fel, s egyre közeledik a falánk csillaghoz" - magyarázta Heather Campbell, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének kutatója. Az észlelések során az is kiderült, hogy a fehér törpe gyakorlatilag állandóan eltakarja a társát. A két csillag szoros közelségben kering egymás körül, és körülbelül 50 percenként következik be teljes "napfogyatkozás".

Híján van a legelterjedtebb kémiai elemnek

A Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp segítségével elvégzett színképelemzési mérések kimutatták, hogy a Gaia 14aae rendszer rengeteg héliumot tartalmaz, viszont gyakorlatilag híján van a hidrogénnek, holott utóbbi a legelterjedtebb kémiai elem a világegyetemben. A hidrogén hiánya alapján a Gaia 14aae-együttest a kitöréseket mutató, úgynevezett kataklizmikus változócsillagok ritka osztályába, a Vadászebek-csillagkép kettős objektumai, az AM CVn-típusú bináris rendszerek közé sorolták.

A William Herschel-teleszkóp (a kép bal oldalán kupolával)Forrás: Wikimedia Commons

Segíthet megfejteni az asztrofizika legnagyobb rejtélyét

Az AM CVn-rendszerek azért érdeklik a csillagászokat, mivel általuk remélik megfejteni a modern asztrofizika egyik legnagyobb rejtélyét, azt, hogy mi váltja ki a bináris rendszerekben bekövetkező úgynevezett 1a típusú szupernóva-robbanásokat. Ezek a robbanások rendkívüli fényességük miatt standard gyertyákként szolgálnak az extragalaktikus távolságmérésben.

Nem tudjuk, mi váltja majd ki a robbanást

"A Gaia 14aae esetében nem tudjuk, hogy a két csillag végső soron összeütközik-e és ez váltja majd ki a szupernóva-robbanást, vagy először a fehér törpe teljesen felhabzsolja-e csillagtársát. Mindenesetre e bináris rendszer tanulmányozása hozzásegítheti a tudományt annak megértéséhez, hogy mi okozza a világegyetem legfényesebb robbanásait" - hangsúlyozta Morgan Fraser, a Cambridge-i egyetem kutatója.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK